Rácz Attila - V. László Zsófia: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei II. 1962. október 31. - 1970. október 23. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 14. Levéltári segédletek 7. (Budapest, 2010)
Az MSZMP budapesti vezetése 1962 és 1970 között
szervek határozatai, utasításai kötelezőek voltak az alsóbb fokú szervekre és a tagságra is.50 így mindig központi határozatok szabták meg a szervezeti átalakulást. Az osztályok vezetőit például a Bp. VB csak az illetékes központi osztály vezetőjének egyetértésével nevezhette ki. Az 1959-re felállt osztálystruktúra nem bizonyult hosszú életűnek. Az MSZMP PB 1961. december 5-ei határozata lehetőséget adott a pártbizottságoknak, hogy járási és megyei szinten az apparátus szervezeti felépítésének megváltoztatásánál önállóan járjanak el, és belátásuk szerint rendelkezzenek a státusokkal.51 Az 1963. április 18-ai Bp. VB-ülés így saját hatáskörben foglalkozott az IKO és a VPO, illetve az APÓ és a KKO összevonásával.52 A központi irányítás később azonban igyekezett visszafogni az önálló kezdeményezéseket. Az MSZMP PB 1964-es vizsgálata megállapította, hogy az országban „... területenként indokolatlan különbségek vannak, archaikus elemek is jelentkeznek a pártszervek és apparátusok szervezeti felépítésében, munkarendjében. Ezek hatására bizonyos egyenetlenség jelentkezik a pártmunkában. Mindez zavarja a centrális irányítást, a párt szervezeteinek egy időben való, azonos fellépését és megmozdulását a fő kérdésekben ...”53 A párt szervezeti felépítésének egységesítésére kiadott 1964. május 13-ai MSZMP PB-határozat az apparátusokat is az MSZMP KB szervezetéhez igazította, és meghatározta, hogy a szükséges változtatásokat egy éven belül meg kell tenni. Ez alapján a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, Propaganda és Művelődési Osztály, Ipari, Építési és Közlekedési Osztály (Budapesten: Ipari, Közlekedési és Városgazdálkodási Osztály), Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály állt fel, és mellettük egy adminisztratív főelőadó dolgozott. Az osztályokon belül reszortfelelősi rendszer működött.54 Az MSZMP PB 1967. május 9-ei határozata lényegében ezt a struktúrát erősítette meg, azzal a változtatással, hogy létre kellett hozni a két-három főből álló Közigazgatási és Adminisztratív Osztályt, amely egyrészt átvette az adminisztratív főelőadó feladatait, másrészt a tanácsok pártirányításával és ellenőrzésével foglalkozott. Ugyanekkor megszabták, hogy állandó jelleggel csak az Agitációs és Propaganda, a Pártépítési, a Gazdaságpolitikai és Szövetkezetpolitikai Bizottság működhet.55 A Bp. VB 1967. június 9-ei ülésén foglalkozott a határozat végrehajtásával, amikor is az osztályok működését ismertető előterjesztést elfogadták.56 Az alábbiakban az 1962 és 1970 között működött osztályokkal foglalkozunk. A különböző nevek alatt működő, de azonos feladatokat ellátó szervezeti egységeket együtt tárgyaljuk. 50 Ld.: Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk.: Vass Henrik et al. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972. 114. o. 51 MOL M-KS-288.5. 252. őe. (1961. december 5.) 4-5., 107-109. o. 52 BFL XXXV. 1 .a.4. 144. őe. (1963. április 18.) 3-4., 16-32., 81-87., 88-92. o. 53 MÓL M-KS-288.5. 334. őe. (1964. május 13.) 57., 60. o. Nyomtatásban ld.: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1963-1966. Szerk.: Vass Henrik. 2. változatlan kiad. Bp., 1978. (a továbbiakban: MSZMP 1978.). 74-75. o. 54 MÓL M-KS-288.5. 334. őe. (1964. május 13.) 51., 61. o. Nyomtatásban ld.: MSZMP 1978. 74-79. o. Budapesten kívül Mezőgazdasági Osztályt is említ a határozat. 55 MSZMP 1974. 79-81.0. 56 BFL XXXV.l.a.4. 251. őe. (1967. június 9.) 2., 6-15., 27-87. o. 27
