Rácz Attila - V. László Zsófia: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei II. 1962. október 31. - 1970. október 23. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 14. Levéltári segédletek 7. (Budapest, 2010)
Az MSZMP budapesti vezetése 1962 és 1970 között
Bp. VB-tagok Funkció Kinevezés dátuma (Bp. PB) Felmentés dátuma (Bp. PB) Pál Lénárd KFKI igazgató- helyettese 1966.11.05. 1978.09.20. (Bp. VB) Benke Valéria Társadalmi Szemle Szerkesztőbizottságának elnöke 1966.11.05. 1970.11.01. Határozatképesség, határozathozatal Az 1962-es szervezeti szabályzat szerint a vezető testületek akkor voltak határozatképesek, ha tagjainak kétharmada jelen volt. A határozathozatal szótöbbséggel történt, a párttagok felvétele és kizárása feletti döntések kivételével, amihez a testületi tagok kétharmadának szavazatára volt szükség.41 1966-tól kezdve továbbra is kétharmados részvétel kellett a határozatképességhez, viszont „a személyi kérdések eldöntéséhez a jelenlevők kétharmadának szavazata szükséges”.42 így egyrészt kibővült a „kétharmados” határozatok köre az összes személyi ügyre, másrészt viszont a szükséges szavazatok száma leszűkült a teljes taglétszám kétharmadáról a jelenlevők kétharmadára.4^ Fegyelmi Bizottság A párt a párttagok ellenőrzésének egyik leghatékonyabb módszereként használta fel a fegyelmi büntetéseket (dorgálás, megrovás, szigorú megrovás, szigorú megrovás végső figyelmeztetéssel, kizárás). A fegyelmi ügyek és ezek fellebbezéseinek vizsgálatára a Bp. PB 11 tagú Fegyelmi Bizottságot választott, melynek döntéseit a Bp. VB hagyta jóvá. A szervezeti szabályzat lehetővé tette, hogy az elnök kivételével olyan párttagok kerüljenek a Fegyelmi Bizottságba, akik nem tagjai a Bp. PB-nek,44 és ezt a bizottság összeállításánál ki is használták. Az elnökön kívül senki nem volt Bp. PB-tag. Molnár László ugyan 1966-ban bekerült a Fegyelmi Bizottságba, de csak azután, hogy pártbizottsági tagsága megszűnt. Az 1962. évi VIII. kongresszus döntése szerint „a fegyelmi határozatot hozó szerv a döntést követő három év múlva köteles megvizsgálni, indokolt-e még a pártbüntetés fenntartása avagy az törölhető”.45 Ez a kötelezettség a IX. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzatban már nincs benne, sőt még azzal is szigorították a fegyelmi ügyeket, hogy a pártbüntetés rögtön az 41 MSZMP 1962. 477. o. 42 MSZMP 1966. 489. o. Lehetséges, hogy csak az 1962-es szervezeti szabályzat rossz megfogalmazásából ered ez a különbség, mert Biszku Béla 1966-ban a szervezeti szabályzat módosításáról azt mondta, hogy a szavazási rend ezután is az eddig „elfogadott és bevált gyakorlatot” követi. Biszku 1966. 91. o. 44 MSZMP 1962. 476. o.; MSZMP 1966.491. o. 45 MSZMP 1962. 475M76. o. 24
