Rácz Attila - V. László Zsófia: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei II. 1962. október 31. - 1970. október 23. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 14. Levéltári segédletek 7. (Budapest, 2010)

Az MSZMP budapesti vezetése 1962 és 1970 között

Korszakunkban a Budapesti Bizottság közvetlen hatáskörébe tartoztak a kerületi és a kerületi jogú PB-k. Kerületi jogúként működött az egész MSZMP-időszakban a BRFK PB, 1957 és 1984 között a CSVM PB,19 1957 és 1972 között a BM PB,20 valamint 1963-tól 1989-ig a Fővárosi Tanács PB.21

A többi budapesti pártszervezet viszont nem közvetlenül a Budapesti Bizottság, hanem a kerületi és kerületi jogú PB-k hatáskörébe tartozott. Ezek első titkárainak részvételével rendezték meg a kerületi titkári értekezleteket, amelyeken rendszeresen részt vettek a Bp. VB tagjai, a budapesti titkárok és az osztályvezetők is.22

Az egyes pártbizottságok tagjait a felettes pártszervek erősítették meg, indokolt esetben pedig semmisnek nyilváníthatták a választást. Az MSZMP KB pedig bármely pártszerv választását felülbírálhatta.23

Párté rtckezlet

A budapesti pártszervezet legfőbb szerve a párt értekezlet volt, amelyet az MSZMP 1962-es és 1966-os szervezeti szabályzata értelmében a Bp. PB-nek legalább négyévente össze kellett hívnia.24 Korszakunkban két alkalommal került rá sor: 1962. október 31-e és november 1 -je között, illetve 1966. november 4—5-én.

A budapesti pártértekezleteket mindig az MSZMP kongresszusát megelőzően tartották, mivel ekkor választották meg a kongresszusi küldötteket is. A pártértekezleteken számolt be a Bp. PB és a Revíziós Bizottság az előző időszakban végzett munkájáról, és ekkor került sor a Bp. PB,

19 1957. márciusig szervezetileg egységes volt a csepeli pártszervezet, egy időben indult a párt szervezése a kerületben és a gyári pártcsoportokban. Csak március végén vált ismét külön a XXI. kerületi és a CSVM pártszervezete. A két IIB választását 1957. április 9-én tartották. Ekkortól mindkét PB a Bp. PB hatáskörében tartozott. BFL Az MSZMP XXI. kerületi vezető testületéinek iratai (a továbbiakban: XXXV.26.a.). 1956— 1957. 2. őe. (1957. április 9-ei PB-tilés) és BFL Az MSZMP Csepel Vas- és Fémművek bizottságának iratai (a továbbiakban: XXXV.28.a.). 1957. 1. őe. (1957. április 9-ei PB-ülés). A CSVM az MSZMP KB Titkárság 1984. szeptember 3-ai határozata alapján került ki a Bp. PB hatásköréből. MOL M-KS-288.7. 702. őe. (1984. szeptember 3.) 3-4., 20-26. o.

20 A BM PB 1972-től megyei szintű PB lett, így kikerült a Bp. PB hatásköréből. MOL M-KS-288.5. 586. őe. (1972. július 25.) 2-3., 51-52. o. Az MSZMP PB 1972. július 25-ei határozata. Nyomtatásban ld.: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1971-1975. Szerk.: Vass Henrik. Bp., 1978. 332. o.

21 MÓL M-KS-288.7. 171. őe. (1963. június 11.) 7., 44. o. Az MSZMP KB Titkárság 1963. június 11-ei határozata.

22 BFL Az MSZMP Budapesti Bizottság kerületi titkári értekezleteinek jegyzőkönyvei (a továbbiakban: XXXV. La.7.).

2j MSZMP 1962. 482. o. Mint a bevezetőnkben is említettük a budapesti párthatáskörök változásának nyomon követése nem e tanulmány tárgya. A korszakban történt változásokra ld.: BFL Az MSZMP Budapesti Pártbizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (a továbbiakban: XXXV. La.3.). 76. őe. (1967. június 28.) 4., 27-30., 103-113. o„ ill. BFL XXXV.l.a.4. 120. őe. (1962. február 26.) 5-6., 21-24., 62-78. o„ uo. 122. őe. (1962. március 19.) 4.,30., 71-88. o., uo. 137. őe. (1962. december 17.) 4., 32-36. o., uo. 145. őe. (1963. április 29.) 3-4., 20-21., 40-66. o., uo. 162. őe. (1964. január 13.) 3., 17., 4L o., uo. 195. őe. (1965. április 23.) 6., 26., 77. o., uo. 252. őe. (1967. június 26.) 2., 6-9., 12-16. o., uo. 271. őe. (1968. március 22.) 4., 16., 50-61. o., uo. 272. őe. (1968. április 5.) 3., 13., 71-92. o.

24 MSZMP 1962. 480. o„ MSZMP 1966. 490. o.

14