Rácz Attila - V. László Zsófia: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei II. 1962. október 31. - 1970. október 23. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 14. Levéltári segédletek 7. (Budapest, 2010)
Az MSZMP budapesti vezetése 1962 és 1970 között
Az MSZMP budapesti vezetése 1962 és 1970 között Rá ez Attila - V. László Zsófia Az 1956-ban létrejött MSZMP budapesti szervezete az első pártértekezlet után 118 758 tagot számlált, mely nagyjából az 1956-os fővárosi MDP-tagság 40%-át tette ki.' A taglétszám az évek során folyamatosan nőtt: 1962-ben 149 723, 1966-ban 167 204, 1970-ben pedig 188 867 fő volt,1 2 ami 1962-ben az összdolgozók 12,7%-át, 1966-ban 14,5%-át, 1970-ben pedig 12,4%-át tette ki.3 Kedvezőtlen változásként élte meg a pártvezetés a fizikai munkások és a 30 éven aluli párttagok arányának állandó csökkenését. Az első négy évben 35,4%-ról 32,7%-ra, korszakunk végére pedig 29%-ra esett vissza a munkásként foglalkoztatottak száma, miközben a fiatalok aránya 13,7%-ról 11,4%-ra, majd 9,8%-ra csökkent. Ezzel egyidejűleg viszont nőtt a nők, illetve a főiskolát és egyetemet végzettek aránya a párton belül, amit pozitív változásként értékeltek. 1962-ben a tagság 31,1%-a, 1966-ban 31,9%-a, 1970-ben pedig már 33,5%-a volt nő, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma pedig 12,5%-ról 4 év alatt 14,4%-ra, majd a következő ciklusban 16,6%-ra emelkedett. A párttagok számának növekedésével párhuzamosan folyamatosan új pártalapszer- vezetek jöttek létre: 1962-ben 4 196, 1966-ban 4 418, 1970-ben 4 914 alapszervezet működött Budapesten.4 A pártba való felvétel rendjét a mindenkori szervezeti szabályzat határozta meg. A párttagságról az alapszervezel taggyűlése döntött, de a határozat csak az illetékes pártbizottság jóváhagyása után lépett érvénybe. Az MSZMP VIII. kongresszusának döntése szerint „... űj 1 Szenes Iván: A kommunista párt újjászervezése Magyarországon. 1956-1957. Kossuth, [Bp.], 1981. 247- 250. o. 2 Az adatok 1962-ben az augusztus 31-ei, 1966-ban és 1970-ben pedig az első félév végi állapotot mutatják. A párttagok száma a tagjelöltekkel együtt értendő, de készültek külön statisztikák a tagjelöltek számáról és társadalmi összetételéről is. ’ Az összdolgozók száma a párt statisztikáiban előszeretettel használt viszonyítási alap, pontos meghatározást mégis nehéz adni rá. A PTO a pártalapszervezetektől bekért adatok alapján készítette kimutatásait, így valószínű, hogy az alapszervezettel rendelkező munkahelyek aktív és inaktív keresőinek összessége jelentette az összdolgozókat. Erre utalnak a KSH adatai is, amelyek a felmérés időpontjának eltérései miatt azonban nem vethetők pontosan egybe a párt statisztikáival. BFL Az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (a továbbiakban: XXXV.1.a.4.). 331. őe. 24. o., Budapest Statisztikai Évkönyve. KSH Budapest Városi Igazgatósága, Bp., 1966. 17., 20. o. és uo. 1973. 26. o. 4 A párttagság összetételéről és az újonnan felvettekről a PTO évente legalább egyszer jelentést adott a Bp. VB-nek, a Bp. PB pedig négyévente, a pártértekezletekre készült beszámolójában foglalta össze a fontosabb változásokat a PTO jelentései alapján. A pártértekezleti beszámolókat ld.: BFL Az MSZMP Budapesti Bizottságának pártértekezletei (a továbbiakban: XXXV.l.a.2.). 3/1—II. őe. (1962. október 31-november 1.) 1/268-269. o„ BFL XXXV.l.a.2. 4. őe. (1966. november 4-5.) 336. o„ BFL XXXV.l.a.2. 5. őe. (1970. október 31-november 1.) 1/355-356. o.; a PTO-jelentéseket ld.: XXXV.l.a.4. 134. őe. (1962. október 22.) 21-30. o„ BFL XXXV.l.a.4. 232. őe. (1966. augusztus 26.) 17-27. o„ BFL XXXV.l.a.4. 331. őe. (1970. augusztus 21.) 16-31. o. 11
