Gerhard Péter - Koltai Gábor: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei I. 1957. június 8. - 1962. október 22. - Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 13. Levéltári segédletek 6. (Budapest, 2010)
Az MSZMP Budapesti vezetése 1957 és 1962 között
Kerület Kerületi első titkár Megválasztás dátuma (Bp. PB) Felmentés dátuma (Bp. PB) CSVM Molnár Ernő 1959. november 23. (Bp. VB) 1970. június 15. BM Kardos Gyula 1956. november 1958. január 7. (MSZMP PB) Kovács János 1958. január 7. (MSZMP PB) 1963. július 29. BRFK Daczó József 1957. május 27. (Bp. IIB) 1959. szeptember 14. (Bp. VB) Kovács Ernő 1959. szeptember 14. (Bp. VB) 1962. augusztus 27. (Bp. VB) Hevesi János 1962. augusztus 27. (Bp. VB) 1970. szeptember 24. (Bp. VB) MÁV Kocsis László 1956. november 1957. augusztus 12. (Bp. VB) Lékai Elek 1957. augusztus 12. (Bp. VB) 1959. május 4. (Bp. VB) Császár László 1959. augusztus 31. (Bp. VB) 1961. szeptember 18. (Bp. VB) Érdemes néhány szót ejteni a vezető testületi ülések jegyzőkönyveinek forrásértékéről is. Ságvári Ágnes visszaemlékezéseiben azt írta, hogy az MSZMP ideiglenes központi vezető testületi ülésein a résztvevők kezdetben ellenezték a jegyzőkönyvek vezetését, és - a szerző állítása szerint - csak az ő erélyes fellépésére jegyezték le végül az üléseket.61 Tény, hogy budapesti szinten is csak 1956. december végétől készültek rendszeresebben az ülésekről jegyzőkönyvek. Az ideiglenes korszak lezárultával azonban már teljesen helyreállt az MDP-korszak jegyzőkönyvezési gyakorlata, azaz a Bp. VB-ülésekről szerkesztett jegyzőkönyvek készültek, majd 1959 augusztusától (a Bp. PB-ülések esetében csak 1961-től) fennmaradtak már a határozati jegyzőkönyvek is. Az üléseken elhangzottak írásban történő megörökítése ellenére a jegyzőkönyvek alapján nem rekonstruálható teljes egészében a Budapesti Bizottság vezető testületéinek tevékenysége. A pártállami hatalomgyakorlás sajátosságaként ugyanis sok fontos döntés kizárólag szóban született meg, az esetek jó részének pedig csak egy-egy fázisa jelent meg a jegyzőkönyvekben, de a végkifejlete nem. Ilyen esetekben elképzelhető, hogy az adott ügy vagy szóbeli döntés eredményeképpen oldódott meg, vagy pedig magasabb szintű pártfórum elé került, és ott született végleges döntés, hiába tartozott volna a határozathozatal joga a Bp. PB hatáskörébe. Az MDP-időszakhoz hasonlóan tehát ekkor is fontos szerepe volt az informális kapcsolatoknak, illetve a szóbeli döntéseken alapuló hatalomgyakorlásnak.62 Ezzel magyarázható például az a jelenség is, hogy a személyi változások indokai általában nem deríthetőek ki a jegyzőkönyvekből, ezért a Budapesti Bizottság tevékenysé61 Ságvári Ágnes: Mert nem hallgathatok. Egy jóházból való pártmunkás emlékei. Magyar Hírlap Könyvek, [Budapest], 1989. 154-156. o. 62 Vö. Koltai 2006. 361.0. 35
