Gerhard Péter - Koltai Gábor: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei I. 1957. június 8. - 1962. október 22. - Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 13. Levéltári segédletek 6. (Budapest, 2010)

Az MSZMP Budapesti vezetése 1957 és 1962 között

az MSZMP KB APO-vezetőhelyettesi posztjáról - Szirmai István osztályvezetővel történt konfliktusa nyomán - történt távozása után más pártfunkciót kellett találni.2X Ekkortól a következő szervezeti felépítés alakult ki: az öt titkár közül az első titkárt az általános (másod)titkár, Borka Attila helyettesítette, akinek a felügyelete alá tartozott az IKO, a PB Iroda, a Káderosztály, illetve az Adminisztratív Csoport (1958-tól ADMO) is. A három titkár közül Cservenka Ferencné a PTO-t (1958. november 10-étől a PGO-t is); Kelen Béla az APO-t, a (végül 1958-ban felállt) KKO-t és 1958. novemberig a PGO-t; Csikesz Józsefné pedig a Községpolitikai Csoportot (1959-től VPO-t) és a Fegyelmi Csoportot felügyelte.

Az MDP-időszakban működő Titkárság, mint vezető testület csak az ideiglenes időszakban alakult újjá, 1957 júniusa után már csak adminisztratív feladatokat látott el, immár PB Iroda néven. Mindamellett valószínűsíthetően voltak olyan szűk körű értekezletek is, amelyeken a Bp. PB titkárai, illetve egy-két fontosabb pozíciót betöltő fővárosi vezető is részt vett. Ezen ülésekről sajnos nem maradtak fenn, vagy pedig nem is készültek jegyzőkönyvek.28 29

A titkárok körében a tárgyalt korszakban a következő változások következtek be: az 1959- es pártértekezlet után Marosán Györgyöt Gáspár Sándor váltotta az első titkári poszton, a távozó Borka Attila helyét pedig Kiss Dezső foglalta el. Gáspár Sándor a SZOT-tól érkezett először 1961- ig, majd 1962 és 1965 között a Bp. PB élére. Gáspár Sándor távozását követően, 1961. szeptember 13-ától Kiss Dezső lett az első titkár, akinek korábbi feladatait egy hónap csúszással, október 27-én Venéczi János kapta meg. Ebben a felállásban tevékenykedtek a titkárok a következő pártértekezletig, amikor Gáspár ismét a Bp. PB első titkára lett.

Az MSZMP PB 1958. február 4-ei, a megyei, kerületi és járási szintű revíziós bizottságok megválasztását sürgető határozata nyomán a Bp. VB 1958. március 24-én fogadta el a Budapesti Revíziós Bizottság hét tagjára tett PTO-javaslatot.30 31 Az MSZMP PB határozata alapján formálisan nem a Bp. VB által, hanem aktívaértekezleten kellett megválasztani a Revíziós Bizottságot, melynek munkájában nem vehettek részt a Bp. PB tagjai/1 Az 1959-es pártértekezleten kilencfősre bővített bizottság feladata a budapesti pártszervezetek gazdálkodásának (többek között a pártszervezetek költségvetésének, a tagdíjfizetés, az ügykezelés, a pártokmányok kezelése rendjének) ellenőrzése volt.

28 Marosán György ír a Szirmai és Cservenkáné között kitört konfliktusról visszaemlékezéseiben. Marosán György: Fel kellett állnom. Hírlapkiadó, [Budapest], 1989. 229. o. Nézeteltérésükről szó esett az MSZMP PB 1957. augusztus 13-ai ülésén is. Baráth-Feitl 2006. 328-329. o.

A BFL partarchívuma — vezetői értekezletek címen — külön sorozatban őrzi különböző, osztályvezetők és titkárok részvételével lezajlott értekezletek jegyzőkönyvi szórványait. Az MSZMP budapesti vezetői értekezleteinek iratai. (A továbbiakban: BFL XXXV.l.a.5.)

30 Az MSZMP Politikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei. (A továbbiakban: MOL M-KS-288.5.) 64. őe. (1958. február4.); illetve BFL XXXV.l.a.4. 21. őe. (1958. március 24.)

31 Az aktívaértekezletek jegyzőkönyvei azonban nem kerültek a BFL őrizetébe.

22