Gerhard Péter - Koltai Gábor: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei I. 1957. június 8. - 1962. október 22. - Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 13. Levéltári segédletek 6. (Budapest, 2010)
Az MSZMP Budapesti vezetése 1957 és 1962 között
A Bp. VB összetételében az első változás 1957 decemberében történt, amikor Cservenka Ferencné, a PTO irányításával megbízott új titkár személyével 12 tagú lett a testület. A szervezeti szabályzat szerint ugyanis a PB-titkárok automatikusan tagjai lettek a budapesti és a megyei VB- knek.22 Cservenka Ferencnén kívül Borbély Sándor került még be 1957 decemberében a Bp. VB- be. A korábbi tervekkel ellentétben ugyanis mégsem a KISZ BB SZB titkáraként működő Nagy Tibor lett a KISZ BB titkára, hanem Borbély Sándor, így a döntés után a Bp. VB-ben is ő képviselte az ifjúsági szervezetet.23 Az 1958-as országgyűlési és tanácsválasztások után az új fővárosi tanácselnök, Veres József a Bp. VB-ben is váltotta elődjét, Pongrácz Kálmánt. A Bp. VB tagságában az 1959-es pártértekezlet előtti utolsó személycsere során Borbély Sándor helyett Nagy Richárd került a budapesti KISZ élére, egyúttal a Bp. VB-be. Az 1959-es pártértekezlet nyomán komoly változások következtek be a testület összetételében. Egyrészt a szervezeti szabályzat értelmében maximalizált 11 főre csökkent a Bp. VB létszáma.24 Másrészt jelentős személyi átalakulás is végbement a szervezetben: távozott a testületből Marosán György, Aczél György, Borka Attila, Hidasi Ferenc és Szénási Géza. Új tagként Barinkai Oszkár VII. kerületi első titkár, illetve Sós György budapesti rendőrfőkapitány került a testületbe. Országos pozícióból érkezett az új első titkár, Gáspár Sándor. A tárgyalt korszakban a kiemelt fontosságú iparfejlesztést konzekvensen egy ipari miniszterhelyettes képviselte a Bp. VB-ben: 1957- 1959 közölt Hidasi Ferenc a KGM-ből, őt 1959-1962 között a NiM miniszterhelyettese, Szekér Gyula váltotta. (Az 1962-es pártértekezlet után őt György Gyula személyében ismét egy KGM- miniszterhelyettes követte.)25 A nagy jelentőségű CSVM PB-t a Bp. PB titkárává előlépett Kiss Dezső helyett pedig a korábban III. kerületi első titkárként a Bp. VB-ben helyet foglaló Molnár Ernő képviselte tovább. 1961. július 14-én 13 főre bővült a Bp. VB létszáma. Az egyik új tag Méhes Lajos, a PTO volt vezetője lett, aki ekkor már a XIV. Kerületi PB élén állt. Az újonnan létrejött SZBT-t pedig a vezető titkár, Török István MSZMP KB-tag képviselte a testületben 1961. október 27-éig, ekkor ugyanis sikkasztási ügye miatt valamennyi funkciójából eltávolították. Török helyére az egyúttal Bp. PB-titkári pozíciót is elfoglaló Venéczi János került. A Török Istvánt az SZBT élén követő Készéi Károly azonban már csak a következő pártértekezlet után lett a Bp. VB tagja, addig csupán meghívottként vett részt a testület ülésein. Ennek oka az lehet, hogy feltehetően a pártértekezlet előtt már nem kívántak új tagokat kooptálni a Bp. PB-be, így Készéi nem lehetett a Bp. VB rendes tagja. Készéi állandó meghívotti helyzete korántsem volt egyedülálló, ugyanis a Bp. VB ülésein 22 MSZMP 1957.289. o. 23 A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei. 1957. július 2,-december 28. Szerk.: Baráth Magdolna-Feitl István. MÓL, Budapest, 2006. A MÓL kiadványai II. Forráskiadványok 42. (A továbbiakban: Baráth-Feitl 2006.) 545.; illetve BFL XXXV.l.a.3. 5. őe. (1957. december 18.) 24 MSZMP 1957. 289.0. 25 Gyakori eset, amikor egy magas rangú állami tisztségviselő egyúttal választott vezető párttestület tagja is, igazolva ezzel párt és állam korszakbeli összefonódását. Vö. Komái 1993. 70-71. o. 20
