Gerhard Péter - Koltai Gábor: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei I. 1957. június 8. - 1962. október 22. - Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 13. Levéltári segédletek 6. (Budapest, 2010)
Az MSZMP Budapesti vezetése 1957 és 1962 között
Bp. PB-póttagok Beosztás Bp. PB-póttagok Beosztás Auguszt József lakatos, Duclos Bányagépgyár Döbrentei Károly főosztályvezető, MiiM Fischer György főmérnök, Klement Gottwald Villamossági Müvek Gyárfás Kálmán művezető, CSVM Csőgyár Kele Imréné fonónő, Lőrinci Fonó Sercel (Schercer) Lajosné előfonó, Kender-Juta Schumeth János első titkár, XIV. Kerületi PB Szabó Albert igazgató, Bánki Donét Ipari Technikum Szász Ferencné egyetemi docens, BME Szekeres István parancsnok, Budapesti Munkásőrség Az 1957. június 8-9-én megválasztott Bp. PB-tagok közül tizenheten voltak tagjai az 1956 decemberében, a párt számára még igencsak kritikus időszakban összetoborzott Ideiglenes Pártbizottságnak. 10 11 12 A Bp. IPB tagjainak több mint fele (56%-a) elkerült a Bp. PB-ből, vagyis elmondható, hogy az új testület nem épített olyan mértékben a Bp. IPB-re, mint azt a Bp. PB későbbi (újra) választásai tükrében elvárhatnánk. Mint az a táblázatból is kitűnik, 1957-ben kevés fizikai munkás (4 rendes és 3 póttag) került be a 45 tagból és 10 póttagból álló bizottságba, vagyis a magát a munkásosztály pártjaként definiáló állampárt legfontosabbnak nevezett budapesti vezető testületében a valóban fizikai munkásként dolgozók aránya nem érte el a tagok 13%-át. Ha a korabeli szó- használatban gyakran alkalmazott származási kategóriák alapján nézzük meg a Bp. PB tagjait, a helyzet már jóval kedvezőbb a munkásosztályra nézve, azonban a munkásszármazás bizonytalan fogalma kevéssé teszi lehetővé a testület tagságának effajta elemzését.11 Az 1957-es és az 1959-es pártértekezlet között kooptáltak is tagokat a Bp. PB-be, így került be 1957 decemberében Cservenka Ferencné és Borbély Sándor, majd 1959 júniusában Nagy Richárd is - az így már 48 főre bővült - testületbe.1 1959-ben már 51 fős PB-t és 16 póttagot választott a pártértekezlet, akik közül 24 fő (12 rendes és 12 póttag), azaz több mint 35% új ember volt. A pártértekezlet előtti testületi tagok jó része továbbra is a Bp. PB tagja maradt, azonban 15 korábbi tag (10 rendes és 5 póttag) kikerült a testületből, tehát majd’ 28%-os volt a fluktuáció. A 10 A Bp. IPB tagjait ki.: Koltai-Rácz 2008. 321. o. 11 A Bp. PB 1957-es megválasztásakor 37 fő (32 rendes és 5 póttag), azaz a tagok több mint kétharmada volt munkásszármazású. Ráadásul a testületben három munkás nem munkásszármazásúként szerepelt a nyilvántartásokban. Az MSZMP Budapesti Bizottsága pártértekezleteiuek jegyzőkönyvei. (A továbbiakban: BFL XXXV. 1.a.2.) 1. őe. (1957. június 8-9.) 12 Ez úgy volt lehetséges, hogy a szervezeti szabályzat szerint a PB-k két pártértekezlet között is behívhattak új tagokat, azonban ezek aránya nem haladhatta meg a választott tagok számának 15%-át. Ld.: MSZMP 1957. 290-291. o. 14
