Gerhard Péter - Koltai Gábor: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei I. 1957. június 8. - 1962. október 22. - Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 13. Levéltári segédletek 6. (Budapest, 2010)
Az MSZMP Budapesti vezetése 1957 és 1962 között
Az MSZMP budapesti vezetése 1957 és 1962 között Gerhard Péter - Koltai Gábor Az 1957. június 8-9-én a csepeli sportcsarnokban tartott - nagyaktívának nevezett - alakuló küldöttértekezlet lezárta az ún. ideiglenes időszakot az MSZMP budapesti pártszervezeteinek életében.1 Ez azt jelentette, hogy az addig a párttagok felhatalmazása nélkül működő ideiglenes szervezet helyett megválasztották az állandó, immár - a legalábbis névben - a tagságot képviselő vezető testületeket. A fővárosi és a megyei küldöttértekezletek készítették elő az 1957. június 27-29-e között megtartott országos pártértekezletet. Ez a - hangsúlyozottan nem kongresszusként aposztrofált - pártértekezlet jelentette azt szimbolikusan, hogy megszűnt az MDP feloszlatását követő ideiglenesség, az állampárt szervezeti felépítése nagy vonalakban helyreállt. Mivel az államszocialista rendszer alapvető jellemzőit már több helyütt leírták, e tanulmányban kifejezetten csak az MSZMP legfontosabb területi pártszervezetének, a Budapesti Bizottságnak a szervezeti rendszerét kívánjuk bemutatni.1 2 * A Budapesti Bizottság1 legfőbb döntéshozó szerve formálisan a pártértekezlet volt, amelyet az 1957-es országos pártértekezleten elfogadott szervezeti szabályzat értelmében legalább kétévente össze kellett hívni.4 5 A szabályzat előírásaihoz képest a budapesti pártértekezletek megtartása a felettes testület összehívásának gyakorlatához, azaz a pártkongresszusok időpontjához igazodott. A pártkongresszusokat 1962-ig háromévente, 1962-1970 között négy-, ezután ötévente hívták ösz- sze. Az MSZMP-időszak valamennyi budapesti pártértekezletét egy-egy kongresszus előtt tartották meg, hiszen a kongresszus budapesti küdötteit is ez a testület választotta meg. Ezzel magyarázható, hogy az érvényben lévő szervezeti szabályzat ellenére 1959 után csak 1962-ben, a VIII. kongresz- szus előtt rendezték meg a soron következő budapesti pártértekezletet.1 1 Az MSZMP budapesti ideiglenes időszakának történetére vonatkozóan ld.: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei. 1956. november 8.-1957. május 27. I—II. kötet. Szerk.: Koltai Gábor-Rácz Attila. BFL, Budapest, 2008. BEL forráskiadványai X. (A továbbiakban: Koltai- Rácz 2008.) 2 Kornai János legfontosabb munkájában kimerítően bemutatja a szocialista rendszer alapvető sajátosságait, így azok külön tárgyalását most nem tekintjük feladatunknak. Kornai János: A szocialista rendszer. Kritikai politikai gazdaságtan. HVG Kiadó, Budapest, 1993. (A továbbiakban: Kornai 1993.) A korabeli szóhasználatban a Budapesti Pártbizottság elnevezés egyaránt jelenthette a teljes fővárosi párt- szervezetet, illetve annak egyik vezető testületét. Ezek megkíilönböztethetősége érdekében tanulmányunkban a vezető testületet Budapesti Pártbizottságnak (Bp. PB), míg a párt teljes budapesti szervezetét — az alapszervezetektől a pártértekezletig bezárólag - Budapesti Bizottságnak nevezzük. 4 A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzata. In: A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének jegyzőkönyve. 1957. június 27-29. Kossuth, Budapest, 1957. 276-296. o. (A továbbiakban: MSZMP 1957.) 285.0. 5 A későbbi szervezeti szabályzatok már korrigálták a két testület ülésezési gyakorisága közötti eltérést, így 1962-től a budapesti/megyei pártértekezleteket is négy-, majd 1975-től ötévente kellett összehívni. A Magyar 11
