Gerhard Péter - Koltai Gábor: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei I. 1957. június 8. - 1962. október 22. - Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 13. Levéltári segédletek 6. (Budapest, 2010)
Bevezető
a kötetben szereplő vezető testületi ülések digitalizálása, az interneten is elérhető digitalizált jegyzőkönyvek előlapjai a most megjelenő napirendi jegyzékek lesznek. A bevezető tanulmányban az MSZMP Budapesti Bizottsága vezető testületéi és az apparátusi osztályok szervezettörténeti bemutatása mellett elemző ismertetésre is vállalkozunk, azaz munkánkban túllépünk a szokványos segédletbevezetőkön. Természetesen a korszak sok szempontú, statisztikákkal és mélyvizsgálatokkal vegyített elemzése itt nem lehet feladatunk, de az általunk fontosnak vélt témákra, történésekre és szereplőkre, továbbá a szervezettörténeti változásokra is igyekszünk felhívni a figyelmet. A bevezető tanulmányban továbbá közöljük a korszak vezető budapesti párttisztségviselőinek archontológiáját. Habár a kötet a vezető testületek üléseivel foglalkozik, a titkárok, a Bp. VB- és a Bp. PB-tagok mellett közreadjuk a korszakban pozíciót betöltő kerületi első titkárok, valamint a Bp. PB-osztályvezetők és a revíziós, illetve a fegyelmi bizottsági tagok névsorát is. Emiatt viszont azokat a párttisztségviselőket, akik szerepelnek az archontológiában, az adott vezető testületi ülésnél nem tüntettük fel név szerint, például nem soroltuk fel tételesen a pártértekezleten megválasztott Bp. PB-tagokat. Az állampárt szervezeti felépítésének sajátosságaiból adódóan egy-egy kinevezésről formálisan több fórumon is szavaztak.6 Az archontológia összeállításánál komoly problémát jelentett, hogy a fölé/mellérendeltségek miatt nem lehetett egyértelmű kinevezési dátumokat megadni. A vezető szervek „demokratikusan”, alulról felfelé történő választások útján való feltöltése elvének - amit a párt mindenkor hatályos szervezeti szabályzata is hirdetett - és a hatásköri listákból adódó kinevezési gyakorlatnak a dilemmáját itt nem kívántuk feloldani. Mi inkább azt a megoldást választottuk, hogy minden dátumnál külön jeleztük, melyik testület döntésének időpontjáról van szó. Nem lehettünk következetesek, mert előfordult például, hogy egy név- leg a Bp. PB-hatáskörébe tartozó kinevezésről a döntés kizárólag egy Bp. VB-ülés jegyzőkönyvében volt megtalálható. Az egyes funkciók betöltése nem feltétlenül kötődött a pártértekezletek időpontjához, ezért a jobb felhasználhatóság érdekében az archontológiákban szereplő személyek kinevezésének és felmentésének dátumát akkor is feltüntettük, ha azok a kötet korszakhatárain kívül estek. A kiadvány végén rövidítésjegyzék, illetve a bevezetőt is felölelő többszintű tárgymutató, valamint személynévmutató segíti a segédletben való eligazodást. A tárgymutatóban nem tüntettük fel a szinte minden ülésen tárgyalt személyi és fegyelmi javaslatokat, az előterjesztő szervek nevét pedig csak akkor vettük fel, ha az előterjesztést nem a Bp. PB vagy annak valamelyik osztálya készítette. A mai nyelvezetre már nehezen átültethető, a bürokratikus nyelvhasználatot tükröző kifejezések változatlan formában kerültek mutatózásra, de ahol lehetett, a fogalmak egységesítésére 6 Az állampárt szervezeti felépítéséről ld. többek között: A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzata. In: A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének jegyzőkönyve. 1957. június 27-29. Kossuth, Budapest, 1957. 276-296. o.; Szakadát István: Az MKP, az MDP és az MSZMP szervezeti felépítéséről. http://mokk.bme.hu/archive/polszoctanl_1990/pdf/data/at_download (Letöltés ideje: 2010. január 31.) 9
