Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)
Harmatta-féle Vashordó- és Tartánygyár Rt.
Terjedelem: 1 doboz 0,03 ifm. A vállalat jogelődjét Harmatta János mérnök alapította 19o6-ban Szepesváral ján, egyéni cég formájában. 1913-ban az egyéni cég Harmatta János Villamos Forrasztások Gyára Rt. néven részvénytársasággá alakult át, az alaptőkét 233.000 K-ban állapították meg. A trianoni békeszerződés értelmében csehszlovák államterületre átkerült vállalatot a csehszlovák hatóságok engedélyével Budapestre telepitették át, majd 1922.május 1-én Harmatta-féle Vashordó- és Tartánygyár Rt. cégszöveggel működő magyar részvénytársaságként hívták ismét életre. Az alaptőkét 6 millió K-ban határozták meg, ez az összeg 1926-ban, a pengőre való áttérés kapcsán loo.ooo P-re módosult. Létrejöttének első pillanatától kezdve /1922/ a részvényállományának zömével rendelkező Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, valamint az Épp és Fekete Gépgyár Rt. /1925-től Roessemann és Kühnemann - Épp és Fekete Egyesült Gépgyárak Rt./ érdekeltségi körébe tartozott. Magát a gyárat is az Épp és Fekete cég Római-fürdői telkének egy üresen álló részén rendezték beD A szerény keretek között induló vállalat néhány év ala i Magyarország egyik legnagyobb hordógyárává fejlődött, 1926-ban már loo munkást foglalkoztatotté. Komoly szerepe volt a gyors felfutásban a kivitelnek is: fő exportpiaca Bulgária^ Jugoszlávia és Románia. Üzleti profilja elektromos és autogén hegesztésű vashordókp tartányok és légkazánok gyártására terjedt ki. Az elektromos és autogén hegesztés gyakorlati ipari alkalmazását hazánkban először, Európában pedig az elsők között az alapitó Harmatta János vezette be. A vállalat 1926. junius 15-én magába olvasztotta a testvér Harmatta-féle Vashordó- és Tartánygyár Rt. XI 172 1922 - 1926 ~ 338 -
