Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Magyar Radiátorgyár Rt.

Magyar Hadiétorgyár Rt. XI 13o/a-g 1913-1948/1950/

Terjedelem: 35 doboz 3,84 ifm.

A vállalatot 191o-ben alapította a Körting B. és E. hannoveri cég, 9oo.ooo K alaptőkével. Központja Bp. VIII. Kisfaludy u.ll. sz. alatt működött, a gyártelepet Bp. X. Gyömrői ut 76-78.sz. alatt rendezték be.

Az eredetileg öntöttvas kazánok és radiátorok, valamint boilerek gyártására profilírozott vállalkozás loo munkással kezdte meg a termelést, de ez a létszám már az első üzemév végén kb. 3oo főre emelkedett. A részvényállomány zömét 1921-ben Beck József mérnök szerezte meg oly módon, hogy a kapott értékpapírok ellenértékeként saját vállalatának, a "Szántó és Beck mérnök" bejegyzett cégnek tulajdonjogát átruházta a Magyar Radiátorgyár Rt-ra. Az uj főrészvényes megjelenésével a gyártási profil is kibővült, megkezdődött a "Szántó és Beck mérnök" cég korábbi gyártmányainak /cementipari gépek és berendezések, azbeszt-palagyári berendezések, kályhák, nagy konyhai főző- és sütőberendezések, mosdók, fertőtlenítők, alacsony- és magasnyomású kovácsoltvas kazánok, öntvények, vasszerkezetek, tartályok, kötélpályák, textilipari kikészítő gépek, útépítő gépek, kaloriferek, valamint a több országban szabadalmazott Thermocell radiátorok/ tömeges termelése.

A vállalat «».mely 1926-ban, a pengőre való áttérés kapcsán

9oo.ooo P-ben határozta meg alaptőkéjét - általában Jó foglalkoztatottságnak örvendett. Teriaékei iránt a külföld is élénken érdeklődött, Jelentős exportpiaca volt Bulgária, Görögország, Palesztina, Románia és Törökország. Az 192o-193o-as évek fordulóján már közel 5oo munkást foglalkoztatott.

A Magyar Radiátorgyár Rt-ot 1935-ben a Magyar Általános Kószénbánya Rt. vonta érdekeltségi körébe azzal a céllal, hogy a bányái- 263 -