Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Magyar Fémlemezipar Rt.

külföld is erősen érdeklődött. Exportpiacai sorába tartozott Egyiptom, Görögország, Jugoszlávia, Románia és Törökország: évi össztermelésének tekintélyes hányadát ezekben az államokban helyezte el.

1933-ban korszerű aluminiumhengerdét helyeztek üzembe, majd az azt követő években további üzembővitésekre került sor. A II. világháborút közvetlenül megelőző néhány esztendőben már looo fő körül mozgott a dolgozók létszáma, a háborús konjunktúra pedig 15oo-ra duzzasztotta fel a foglalkoztatottak számát. 1944-ben súlyos bombatámadás érte a gyártelepet. Számos épület teljesen rombadölt, még több súlyosan megsérült.

A felszabadulást követően azonnal megkezdődött a gyártelep újjáépítése, a teljes helyreállitás 1947-ben fejeződött be. Az 1947. január 1-i forintmérleg tanúsága szerint 7.800.000 Ft alaptőkével dolgozó vállalat ebben az időben mindössze 45 százalékát produkálta korábbi, 1944, évi tel jesitményéne.k. A Magyar Fémlemezipar Rt-ot 1948. február 9-én államosították, ezt követően lo hónapon keresztül - állalati önállóságát elveszítve - az államosított bauxitbányák és aluminiumüzemek átvételére, illetve kezelésére alapított Állami Bauxit- Aluminium Rt. Erzsébet királyné úti üzemeként működött. 1948.december 9-én visszanyerte Önállóságát, beolvasztotta a SIGG Aluminiumgyár Rtot és felvette az Alumíniumérugyár nevet. Tevékenységét ma is e cégnév alatt folytatja.

Értékesebb állagok: Ugyvezetőség; Személyzeti és munkaügyi osztály.

Közgyűlési Íratok XI 129/a 1927 - 1943

Terjedelem: 1 doboz

0,03 ifm.

1.doboz Közgyűlési jegyzőkönyv

Közgyűlési iratok: meghívók, jelentések

1943

1927-1943- 25o -