Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Magyar-Belga Fémipargyár Rt.

Magyar-Belga Fémipargyár Kt.

XL 128 1894 - 1928

Terjedelem: 1 doboz + 1 kötet ■ 2 r.e. 0,15 iím.

A részvénytársaságot 1891-ben belga tőkések létesítették, eredetileg 22o.ooo korona alaptőkével. A Bp. VI. Hungária körút 115/ 117. sz. alatti gyártelepen berendezett, kezdetben mintegy 2oo munkást foglalkoztató vállalat elsősorban vasúti és vagonfelszerelési cikkeket /keskenyvágányu vasutak, vasúti hord- és teherrugók, vasúti távirdai berendezések, sorompók, váltók, lökhárítók, vagonok gőzfűtési berendezései, sinszegek/ gyártott, de számottevő volt lánctermelése is.

Az alapításától kezdve jól foglalkoztatott, a belga, bolgár, francia, Jugoszláv, lengyel, olasz és román piacokon is sikeresen szereplő vállalat következetesen bővítette gyártási kapacitását. 19o4- 1917 között - telekvásárlások révén - több alkalommal növelte a gyártelepet, uj üzemeket emelt és rendezett be. Az ehhez szükséges anyagi alapot az üzleteredmények mellett a többszöri alaptőkeemelés biztosította. Az 1917- évi, 4 millió K-ra történt alaptőkeemelés kapcsán a már közel 5oo munkással dolgozó vállalat az Első Magyar Iparbank érdekeltségi körébe került.

Az I. világháborút követően a vasutfelszerelési cikkek iránti kereslet lecsökkent. Az addig elsődlegesnek számitó termékek pótlására a kések, különböző rendeltetésű szegek és csavarok, csizmapatkók és patkósarkok tömeges gyártását vezették be. Az 192o-as években a vállalat több monopolszervezetben vett reszt: tagja volt az acélöntésü kerék, kerékpár és kerékpár-alkatrész; a bányasin; a csavar; a csizmapatkó és lópatkószeg; valamint a vasúti jármű kartelleknek. 1923-ban a vállalat az anyaintézetét /Első Magyar Iparbank/ beolvasztó Magyar Általános Hitelbank érdekeltségi körébe került. Alaptőkéjét 1926-ban, a pengőre való áttérés kapcsán, 1,6 millió P-ben határozták meg.- 247 -