Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Kollerich Pál és Fiai Rt.

Kollerlch Pál és Fial Rt,

XI 119/a-f 1869 - 1948

A vállalatot 1851-ben alapította Kollerich Pál sodronyszövedék-, fonadék- és szitaáru gyáros Pesten, a Városház tér 5.sz. alatt. A kezdeti időszakban igen szerény keretek között dolgozó műhely szinte teljes mértékben kézi erővel állította elő a Magyarországon addig nem gyártott drótszöveteket és szitákat. Később a cég a Bp. IV. Ferenc József rakpart 21. sz. alatt egy lakóházként is funkcionáló műhelyépületet emelt, ahol a drótszövés már - erómeghajtó gépekkel még nem egybekapcsolt - munkagépekkel történt. Ebben a gyári üzemnek mondható műhelyben már egyéb, főleg a drótszövéssel kapcsolatos vasáruk, eszközök, sőt kisebb gépek, például rostagépek is készültek. Megkezdődött a tüskésdrótok, drótfonatok, illetve az azokkal kombinált kovácsoltvas kapuk és keritések, valamint a lyuggatott lemezek gyártása is. Erősen fellendült a szitaáruk készitése, amelyekhez a szükséges kérget Erdélyben termeltették ki a Bajorországból odatelepült szakmunkásokkal.

Az 1880/90-es években már igen jó hirnóvnek örvendett a vállalat. Termékei keresett cikkekké váltak a balkáni országok, majd Németország és Olaszország piacain,és a jó minőséget ismerték el az 1896, évi budapesti Országos Millenniumi Kiállításon, valamint a több külföldi, igy a bécsi világkiállításon nyert aranyérmek is.

A XIX. század végére a vállalkozás kinőtte a Ferenc József rakparti műhelyt. 1895-ben a tulajdonosok megvásárolták a Bp. IX. Márton u. 15. sz. alatti gyártelepet,, ahol a mennyiségi és minőségi követelményeknek jobban megfelelő gyárépületet emeltek. Az átköltöztetett üzemben nagy erővel indult meg a fellendülő malomipar számára szükséges, az addig használatos malomselymek pótlására szolgáló bronz-Terjedelem: lo doboz + 31 kötet » 41 r.e. 2,14 ifm,- 179 -