Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Gosztonyi Gyula Motor- és Gépgyár

Gosztonyl Gyula Motor- és Gépgyár XI 111/a-e

/19o6/1918-195o/l95l/

Terjedelem: 9 doboz 0,87 ifm.

Gosztonyl Gyula 1918-ban nyitotta meg gépjavító műhelyét a Bp. V. Berzenczey u. /1932-től Csáky u./ - Wahrmann u. sarkán lévő bérelt épületben, amelyet később, 1924-ben, megvásárolt. A vállalkozás üzleti profilját félstabil gőzgépek, gőzkazánok, benzin- és Diesel-motorok, szivógázmotorok, kompresszorok, szivattyúk, úthengerek, villamos erőtelepek Javítása, továbbá alkatrészek készítése és bérbeadása képezte.

Az 192o-as években átlagosan 6-12 munkást foglalkoztató műhelyt az 1932.évi gazdavédelmi intézkedések válságos helyzetbe sodorták. Gosztonyi - miután künnlévő követeléseit nem tudta behajtani - kénytelen volt munkásait elbocsájtanl, a műhelyt pedig ideiglenesen bezárni. 1933-tól kezdve ismét működött a műhely, de csak alkalmilag foglalkoztatott 1-2 munkást. Némi fellendülés 194o-től következett be, amikor 6-8 főre emelkedett a munkások száma, 1944.március 19-én Gosztonyi Gyula - a személyét sújtó zsidótörvény miatt - kénytelen volt leállítani az üzemet.

A Budapest felszabadításáért vívott harcok során a műhelyépület kisebb károkat szenvedett, A helyreállítási munkák 1945. augusztus hóban kezdődtek meg, de a kellő anyagi fedezet hiányában hosszan elhúzódtak. Az üzem tényleges felvételére, a termelés megindítására 1946-ban került sor. Az azt követő néhány esztendőben a műhely zömmel állami tulajdonban lévő vállalatok részére dolgozott, évi átlagban 3 munkást foglalkoztatott«,

A cég további történetére vonatkozóan nem rendelkezünk érdemi adatokkal. Csajt közvetett adatok alapján feltételezhető, hogy - lo munkavállalónál kevesebbet alkalmazó vállalkozás lévén - 195o- 132 -