Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

III. A peremkerületek 1950-ig

iratok 1945, különkezelt iratok 1882-1941, kihágási iratok 1945-1948, iparlajstrom 1908-1957. Pestszentlőrinc. Vecsés, majd 1872 után Kispest külterülete volt Szentlőrinc néven. Kispestből 1908. december 31-én vált ki és 1909. október 14-én önálló községgé alakult. 1911. szeptember 18-tól a Monori járásból a Kispesti járásba került át, majd 1922. július 27-én a Központi járásba sorolták át. 1936. január 1-től megyei várossá nyilvánították. Elnevezését 1945-ben Pestlőrincre módosították és hozzácsatolták Bélatelepet Rákoskeresztúr községtől, illetve Csáky-ligetet Vecsés községből. Iratok: képviselőtestületi jegyzőkönyvek 1945-től 1949-ig, tanácsülési jegyzőkönyv 1945-1949, közigazgatási iratok 1916-tól 1949-ig, elnöki iratok 1945-1949, iparlajstrom 1910-1957. Rákospalota. Az egyik legrégebbi pestkörnyéki település. Közigazgatásilag a Váci járáshoz tartozott. 1923. április 17-től ideiglenesen, majd június 30-tól rendezett tanácsú várossá nyilvánították. 1909. október 27-én a korábbi Széchenyitelep kivált területéből és Pestújhely néven községgé alakult. Iratok: 1808-tól már fennmaradtak csekély terjedelemben különböző nyilvántartások, de az iratanyag folyamatosan csak a század végétől maradt ránk: képviselőtestületi jegyzőkönyvek 1875-től 1949-ig, közigazgatási iratok 1927-től 1949-ig, elnöki iratok 1924-1949, vegyes pénzügyi nyilvántartások 1924-1950, árvaszéki iratok 1941-1942. Újpest. Területe 183 l-ben még a Károlyiak birtoka volt és Rákospalotához tartozott Megyeri puszta néven. 1838-ig különösen pesti polgárok nyaralókat építettek és szőlőket telepítettek. 1840-ben alakult külön községgé előbb Új-Megyer, majd 1844-től Új-Pest, illetve Neu-Pest néven. Közigazgatásilag a Váci járáshoz tartozott. Lakossága rohamosan gyarapodott (1850-ben 673, 1880-ban 12 ezer, 1900ban több mint 41 ezer fő) és 1907. május 29-én rendezett tanácsú várossá nyilvánították. 1929-ben a Villasori ingatlanokat, majd 1931-ben Káposztásmegyer külterületet Rákospalotától Újpest városhoz csatolták. Iratok: a város betelepülésének időszakából fennmaradt egy 1838-1850 közötti adó- és betelepedési könyv. Nagyobb számban iratok csak a század második feléből találhatók: képviselőtestületi jegyzőkönyvek 1870-től 1949-ig, tanácsülési jegyzőkönyvek 1898-1949, elnöki iratok 1909-1919, általános közigazgatási iratok 1890-től 1949-ig, árvaszéki iratok