Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

III. A peremkerületek 1950-ig

III. A peremkerületek 1950-ig (Az 1950-ben Budapesthez csatolt városok és községek iratai) A Kulturális Miniszter 101/1975. KM. számú utasítása Budapest Főváros Levéltárának gyűjtőkörébe utalta az 1950-ben a fővároshoz csatolt helységek egyesítés előtti iratanyagát, melyet addig a Pest Megyei Levéltár őrzött. így került 1979-től több lépcsőben intézményünkhöz az ezen városok és községek területén működött szervek csaknem ezer iratfolyóméternyi anyaga. A rendelkezés, mivel nem terjedt ki a megyei törvényhatóság és a szakszervek iratainak átvételére, megbontotta a funkcionális egységet alkotó megyei közigazgatási anyagot. Az átvétel részlegessége miatt az érdeklődőnek a két levéltárban párhuzamosan kell kutatnia, hiszen a megyei törvényhatósági közigazgatás felsőbb szerveinek (különösen az alispán és több járás főszolgabíróinak iratai), a megyei szakigazgatás (pl. Pénzügyigazgatóság, Tankerületi Főigazgatóság), a jogszolgáltatás (Pestvidéki Törvényszék, főleg telekkönyvi iratok) és a gazdasági (ipari üzemek, hitelszövetkezetek stb.) szervek anyagát továbbra is a Pest Megyei Levéltár őrzi. A feltáró munka ezek tanulmányozása nélkül csak hiányos és félrevezető lehet. A fővároshoz csatolt városok és községek iratainak átvételét elvileg az 1949:XXVI. tc. indokolta. A jogszabály a főváros és a vonzáskörébe tartozó városok, községek közigazgatását egyesítve lényeges szervezeti változást és új helyzetet teremtett Budapest életében. A törvény 1. §-a kimondta: „Az országgyűlés Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városokat, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Sorokság nagyközségeket Budapest fővárossal egyesíti." A XIX. század végétől voltak elképzelések a főváros vonzáskörzetében lévő települések Budapesthez csatolására, azonban érdemi lépés nem történt az ügyben. Ugyanakkor 1949 előtt is számos olyan törvény és rendelkezés született, mely szorosabbra fűzte a peremkerületek és a főváros viszonyát. Már a főváros egye-