Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

a főparancsnoksági napiparancsok esetében az ügyeletekről, a szabadságolásokról és a szolgálati felmentésekről tartalmaznak adatokat, míg a főkapitányi napiparancsokban a központi felügyelet ellátásáról, a nyilvános szórakozóhelyek rendőri felügyeletéről, szolgálati ügyekről, valamint a felsőbb és a fővárosi törvényhatósági rendelkezések végrehajtására adott utasításokról olvashatunk. Az iratanyaghoz semmiféle mutató nem készült, így csak az időrend alapján lehet benne tájékozódni. A főparancsnoki napiparancsok különleges értékét az adja, hogy tartalmazzák azokat az aktuális információkat, amelyeket az utcán posztoló valamennyi rendőrnek tudnia kellett. Az őrszemélyzet fegyelmi ügyiratai (1933-1944), a rendőrök által elkövetett legkülönfélébb mulasztásokkal és vétségekkel összefüggő vizsgálati jelentéseket tartalmaznak. Az esetleírások igen részletesek, és a különféle mellékletek lehetővé teszik az eljárás egész menetének nyomon követését. Az iratanyag nagyobb részéhez nincsenek segédletek. Töredékesen és esetlegesen maradtak fenn néhány kerületi osztályparancsnokság (VI., VIL, IX., XIII., XIV. és az újpesti) különféle nyilvántartási anyagai: benzinkutakról, autógarázsokról vagy kéjnőtelepekről készített kimutatások, továbbá előállítási- és eseménykönyvek, szolgálati törzskönyvek, sajtótermékek engedélyezésére vonatkozó iratanyagok, telefon- és rádióüzenet-könyvek, postakönyvek. Politikatörténeti szempontból lehet némi jelentősége az Államrendészeti Osztály, majd későbbi nevén a Politikai Nyomozó Főcsoport 1919-1944 közötti töredékes segédkönyveinek (iktató- és mutatókönyvek, idegen számmutatók). 1945-1947-ből is került a levéltárba csekély mennyiségű irat a Politikai Rendészeti Osztálytól. Ez az osztály szervezetére és működésére vonatkozóan is tartalmaz előterjesztéseket és beszámolókat, utalásokkal az osztály ostrom előtti tevékenységére is.