Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

tozó ügyekre történtek: napidíjak, a katonaság számára vásárolt termények ellenértéke, földesúri, vármegyei alkalmazottak megvendégelése stb. A városgazda által kezelt bevételek főképp községi földek bérbe-, illetve eladásából, községi széna és szalma eladásából, épületek bérbeadásából, községi kocsmák, pálinkafőzőé bérösszegéből, halottaskocsi használati díjából származtak. Ezekhez jött az 1828-as vásártartási kiváltság után a vásárvám-jövedelem is. A kifizetések pedig községi épületek karbantartására, fuvarköltségre és egyéb kisebb kiadásokra történtek (1802-1854). 1848-49 után jelentős változások következtek be. Megszűnt a földesúri taksa, a jobbágyokra nehezedő hadi- és házadó. A községi számadások lényegében a korábbi városgazda-számadások tételeire szűkültek le, kiegészítve a bíró számadásaival, azonban továbbra is megmaradtak a földesúri haszonvételekkel és dézsmával kapcsolatos tételek. (A földesúri függés 1848-ban csak formailag szűnt meg, a földtehermentesítés és a hátralékos jobbágyi tartozások miatt 1854-ig, a szőlődézsma esetében 1866-1872-ig elhúzódott a korábbi állapot teljes megszűnése.) A bevételekel 1853-tól a Gazdasági Bizotmány és a tanács felügyelete alatt álló Gazdasági Pénztár kezelte, melynek iratai 1853-1874 között maradtak fenn. A szabadságharc után életbe lépett új állami adók (ház-, föld-, kereseti- és jövedelemadó) számadásai 185 l-l854-ből állanak rendelkezésre, ezek a budai számvevőség pecsétje alatt készültek. Ingatlannyilvántartás Óbuda a szabadságharcig földesúri függésben élte mindennapjait, ezért területe felett nem rendelkezett szabadon. Az úrbéres földek átruházása egészen 1848-ig csak földesúri engedéllyel történhetett, így a község területén fekvő ingatlanokhoz fűződő minden jog, illetve a változások nyilvántartása a földesúri telekkönyvben (Grundbuch) történt. Szükség volt azonban arra, hogy a tanács is tudomással bírjon a városi ingatlanok, házak és szőlők birtoklásában beálló változásokról, ezért az ingatlanátruházások tanácsi hozzájárulással történtek. így tehát a tanács is nyilvántartotta az ingatlanátruházásokat, ezek jegyzőkönyvei 1784 és 1853 között maiadtak íénn. Az önkényuralom időszakában megszűnt a tanácsi ingatlannyilvántartás. Az óbudai telek- és bcláblázási könyveket a Budai Járásbíróság vezette 1855-ig, de ezek csak töredékesen maradtak lenn, 1855 utánról nem maradt fenn semmilyen telekkönyvi nyilvántartás.