Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

ha hézagosan is — a kiváltságlevél évétől fennmaradtak. A kamarási hivatal a XIX. sz. elejéig két pénztárat egyesített: az adópénztárt és a városi pénztárt. Egyes jövedelmek, mint a polgárdíjak, a bérleti összegek, a felvett kölcsönök, a büntetéspénzek közvetlenül folytak be a városi pénztárba, más jövedelmek a különféle városi hivatalok és a XVIII. sz. végétől egyes városi alkalmazottak (pl. a kövezetvámszedő, a piacfelügyelő stb.) közvetítésével. Az alkamarás hamarosan mint városgazda folytatta a tevékenységét, majd a XIX. sz. első felében kialakult mellette a gazdasági hivatal, amelynek feladatköre lényegében azonos volt a Budai Alkamarási Hivataléval. A városgazda hatáskörébe a városi ingatlanok bérbeadása, a városi épületek, utak, utcák javítása, tisztántartása és a kisebb beszerzések tartoztak. A városgazda a gazdasági bizottmány irányításával dolgozott. A Pest Városi Adóhivatal az 1820-as években különült el a kamarai hivataltól. Feladata a hadiadó és a városi háziadó, a nem céhes foglalkozások után fizetendő kereseti adó, valamint a Nemzeti Múzeum építése javára gyűjtött adópótlék beszedése volt. Az adóhivatalt az adószedő vezette. Városi adót Pesten 1802-től fizettek, összege a szükségleteknek megfelelően évente változott, de mindig magasabb volt, mint a királyi adó. Például 1830-3l-ben Pest városának 27 548 Ft királyi adót kellett fizetnie, miközben a városi adó ennek több mint háromszorosa, 87 220 Ft volt. A XIX. sz. első felében a városi adók a város bevételének 20-30%-át tetté ki évente. 1849 után a pótadó az állami adó 100-130%-a volt, majd 50, később 33%-ra szállt le. Ez a kormányzat intencióinak is megfelelt, a város szükségleteit azonban messze nem fedezte. A kamarási hivatal legértékesebb állaga az a számadássorozat, amely a város évi bevételeiről és kiadásairól 1703-1873 között készült. Emellett fennmaradtak az 1777-1873 közötti évekből a házipénztári naplók, valamint 1805-1867-ből származó vegyes házipénztári könyvek is. Az adóhivatal iratai közül az 1746-47-ből származó Portions Anschlag, a városi adópénztár 1785-1791. és 1828-1840. évi bevételi és kiadási naplója, valamint az iparosmesterek és segédek 1797-98. évi, adóztatási célból készített összeírása érdemel említést. 1849 után hozták létre a Pest Városi Adóbehajtási Hivatalt, amelynek az irataiból a városi adószámviteli hivatal által megküldött adóhátralék-kimutatások, zálogolási jegyzőkönyvek, pénztári napló és a más városok részére behajtott adók letéteményi főkönyve maradt fenn. A polgárság képviselete 1713-ban javasolta, hogy létesítsenek ellenőri tisztséget, 1746-ban pedig már találkozunk a számvevő utasításával. A számvevőség,