Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

1850 után a gyámügyek kezelését az osztrák törvények alapján a törvényszékek teendői közé sorolták, s az ügyek intézését a tanácstól a belvárosi járásbíróság vette át. 1861. április 30-a után kapták vissza a városok az árvaügyek intézésének jogát és az árvák vagyonát. Ettől kezdve az árvaügyek intézése a városi tanács törvényszéki osztályának feladata volt. 1872-ben a városi törvényszékek megszűnése után az árva- és gyámügyek intézése továbbra is a város hatáskörében maiadtak. Az iratanyag főként árvanyilvántartásokat és az árvák vagyonával kapcsolatos számadásokat tartalmaz. Az elhalt izraelita lakosok árváit 1837-1845 között külön könyvben tartották nyilván. Külön kötetek tüntették fel azoknak az adatait, akiknek az árvapénztár felé tartozásuk volt. Nyilvántartották a gyámok által beadott különféle elszámolásokat is. A Pest Városi Arvabizottmányt a tanács 1822-ben hozta létre, hogy véleményeztesse az árvavagyon kezelésével, az árvák nagykorúsításával, örökségük kiadásával kapcsolatos ügyeket. 1852-ben ún. Császári Királyi Arvabizottmányt alakítottak. A hagyatéki, a gyám- és árvaügyeket az illetékes cs. kir. bíróság intézte, a bizottmány ezeknek az ügyeknek szükségszerűen a városhoz tartozó kérdéseivel foglalkozott. A cs. kir. bíróságok megszüntetésével ( 1860) ez a testület is feloszlott. 1872-ben a városi törvényszék — amely a cs. kir. bíróságtól átvette az árvaügyek érdemi intézését — megszűnése után az árva- és gyámügyek továbbra is a város hatáskörében maradtak, ezért hívták élére a Pest Városi Árva- és Gyámhatósági Bizottmányt. A Pest Városi József Arvaházi Bizottmány a „Josephinum" árvaház gazdálkodását felügyelte és javaslatot tett az árvák felvételére. A Pest Városi Leányárvaházi Bizottmány az 1860-as évek elejétől felügyelte az árvaházat, és javaslatot tett az árvák felvételére. József nádor rendeletére 1833-ban vette át a város a Szegényházat a Pesti Jótékony Nőegylettől. Az intézeti felvételek, a kényszerítő dologházba utalások és az elbocsátások véleményezésérc, valamint a számadások felülvizsgálására alapították meg a Pest Városi Szegényházi Bizotmányt. A Pest Városi Szegényház iratai közül a pénztári iratok és az igazgatóság ügyviteli segédkönyvei maradtak fenn 1833-1874-ből. Az iratok típusonként (pénztári mellékletek, pénztári kimutatások, pénztári napló, nyugták), azon belül évek szerint csoportosítva vannak elhelyezve, egyes éveken belül azonban rendezetlenek. A tanács felelőséget vállalt a város szolgálatában megöregedett városi tisztviselők ellátásáért. Ezt a célt szolgálta a Városi Tisztviselők Nyugdíjintézete, mely-