Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

szóló ügyel a város gazdálkodására és a számvitelre, vigyáz a város jogaira és kiváltságaira, valamint a békére és az egyetértésre. A városokról szóló 1848:XXIII. tc. megszüntette a választott polgárság intézményét, és a város életének irányítására létrehozta a 247 tagú közgyűlést. A szabadságharc bukása után ideiglenesen községtanács vette át az ügyek intézését, feladata azonban főleg a gazdasági-pénzügyi kérdésekre korlátozódott, politikai ügyekkel nem foglalkozhatott. 1851. szeptember 24-én azután a Helytartóság (1851. szeptember 18-án kelt) rendelete alapján kinevezték az új, 42 fős választmányt. Az Októberi Diploma kiadása után az 1848-as állapotokat akarták helyreállítani, majd a kísérlet kudarcát követően új községtanácsot és mellette egy 100 tagból álló választmányt hoztak létre. A provizórium bukása után azután 1867-ben megválasztották azt a képviselőtestületet, amely 1873-ig, vagyis a három város egyesítéséig vitte az ügyeket. Pest város választott polgárságának iratanyaga 1717-től maradt fenn, ülésjegyzőkönyvek pedig 1813-tól találhatók meg többé-kevésbé folyamatosan. A választott polgársággal kapcsolatos iratok között megtalálhatók a szószóló eredeti beadványai a tanácshoz, illetve az azokra adott tanácsi válaszok, a tanács által megküldött helytartótanácsi és kamarai rendeletek. Ezen kívül bérletekre, kölcsönügyletekre és egyéb, a választott polgárság hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó iratok maradtak fenn. A választott polgárság üléseinek jegyzőkönyvei tartalmazzák az egyes ülések anyagát, általában évenként egy-egy kötetbe kötve. Az 1850-1860 között működött városi községtanács, valamint az 1867-től a városegyesítésig fennállott Pest városi közgyűlés ülésjegyzőkönyvei hiánytalanul megtalálhatók. A tanács 1688. június 10-én alakult meg, a Budai Kamarai Felügyelőség rendeletére. Elén a bíró állt, tagja 6, majd 8 tanácsos volt. 1703-tól a privilégiumlevél alapján működött, mint Pest szabad királyi város hatósága. Hatásköre a város és a polgárság minden ügyére kiterjedt. Gyakorolta tehát a polgári és büntető igazságszolgáltatást, az árva- és gyámhatóságot, kezelte a város vagyonát, befogadta a polgárokat, választotta a tisztviselőket, a plébánosokat és a szolgaszemélyzetet. Saját kebeléből — tehát a választópolgárság megkérdezése nélkül — két követet küldött az országgyűlésbe. Politikai (igazgatási) ügyekben 1724-től kezdve a Helytartótanácstól, gazdasági ügyekben pedig a Magyar Udvari Kamarától függött. 1773-tól kezdve a tanács élén a polgármester állt, akit, csakúgy mint korábban a bírót, két évenként a választott polgárság választott. A tanács tagjainak megválasztásáról már korábban is szó volt, a tagság egész életre szólt. A tanács rend-