Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

XVIII. Fotótár

XVIII. Fotótár A modern társadalomtörténeti kutatások előszeretettel támaszkodnak az egyes lakóhelyek és az ott lakó emberek életét feltáró, bemutató fényképfelvételekre is. Ez a felismerés hozta létre 199 l-ben a BFL Fotótárát. A gyűjtemény fonásul szolgálhat a társadalom- és várostörténeti vizsgálódások mellett városszociológiai, városantropológiai, viselkedés-, mentalitás és divattörténeti kutatásokhoz is. Fotótárunk feladata a főváros arculatváltozásainak követése, a fővárosban történő legszembetűnőbb átalakulások dokumentálása. Ezalatt a nagyobb volumenű bontások és építkezések fotózása értendő. Külön figyelmet fordítunk a jelentős közintézmények építésének, renoválásának fényképezésére. Ezen kívül, mintaválasztás alapján, szűkebb lakókörnyezetek mindennapi életének dokumentálására is törekszünk. A totók főbb csoportjai: az elhagyatott gyárak és üzemek, iskolák, temetők, kastélyok, sportpályák, mozik, kórházak, templomok, nagyobb volumenű bontások, átépítések. Fényképeink 90%-a fekete-fehér, a negatívok kétharmadáról 13x 18-as nézőkép készült. Színes anyagunk nagyrészt diapozitívon, illetve filmen található. Az általunk készített anyagon kívül archív felvételeket is őriz a fotótár". Ezek közül a legjelentősebb Klösz. György albumokban őrzött város-, kastély-, épület- és tárgyfotói. Gyökér István századfordulós képeslapgyűjteményéből 9 400 db másolat készült. Fotótári anyagunk bővült ajándékozás, illetve vásárlás útján Metzler Ottó és Hajtmánszky Zoltán városfotóival, valamint Rákóczi Margit 1910— 20-as években készült rákosfalvai fotóival is. A képek legfontosabb adatait számítógépes nyilvántartás tartalmazza. A fotótárban őrzött, általunk készített budapesti városfotók felvételeinek száma: 27 108 db, ezen belül színes negatív 1 336 db, diapozitív 551 db. Archív gyűjteményünk 9 700 darabos repró-gyűjteményből, illetve Klösz György albumokban őrzött 2 026 db felvételéből áll.