Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

XVII. Tervek és térképek

Az 1950 utáni térképek (Nagy-Budapest) Az 1950 utáni térképállomány csekély számú, a kereskedelemben forgalmazott, nyomtatott térképből áll. Az 1950 körül kiadott Turner-féle alaptérkép mellett néhány speciális, 1:15 000 és 1:33 000 léptékű várostérkép van az 1950-es évekből (orvosi rendelők, kavicsbányák, közértek, övezetek stb. utólagos feltüntetése). Azután már csak napjaink 1980-1993 évi várostérképei találhatók meg. Az egyes kerületekről esetlegesen, sokszor hiányosan az alábbi típusok léteznek: a/ az 1951-1953 évi tagosítási térképek (1:5000, 1:10 000); b/ az 1:1000-es kataszteri sorozatok (BGTV, 1960-as évek); c/ városrendezési térképek (VATI, BUVATI); ál általános alaptérképek. A nem Budapestre vonatkozó térképek A budapesti térképállomány mellett kis számban egyéb magyarországi és külföldi térképek is megtalálhatók. A gyűjtemény e részének legsajátosabb, legkerekebb része a Budapest környéki településekről 1938 után készült térképsorozatok. Miután a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ( F KT) városrendezési és felügyeleti hatáskörébe került Budapest tágabb környéke, így az FAT elkészítette a környék 1:2880, illetve 1:5000 léptékű térképeit, amelyek a jelenlegi főváros környéki településeket is magukba foglalják (Dobogókő stb.) A Budapest közvetlen környékéről, valamint a trianoni békeszerződés előtti és utáni Magyarországról különböző időszakokban készített katonai térképlapok, ha hiányosan is, megtalálhatók az 1880-as évektől kezdve. Ezen kívül teljesen esetleges a magyarországi és külföldi térképállomány. A levéltárban, néhány kéziratos, múlt századi térképtől eltekintve, általában speciális (statisztikai, közlekedési, közigazgatási, domborzati, nemzetiségi, ipari stb.) nyomtatott térképek vannak, főleg az I. világháború időszakából és az 1940-es évekből. A fővároson kívüli területekről készült térképek az állomány kb. 10 %-át alkotják.