Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

XVII. Tervek és térképek

A peremkerületek közül egyedül Cinkota és Rákos XIX. század eleji kéziratos birtoktérképe található a gyűjteményben. Pest és Buda városok résztérképei, telekmegosztási, határmegállapítási és városrendezési céllal készültek, általában 1:360 és 1:3600 méretarányban. Óbudáról főleg XIX. sz. közepi topográfiai viszonyokat tükröző résztérképek maradtak meg. 1873-1950 közötti térképek Az egyesítés utáni időszakra már inkább a nyomtatott és a sokszorosított térképek jellemzők. A gyűjteményrész anyaga alapvetően két típusra osztható: ál a kereskedelemben megjelent 1:25 000-1:50 000 léptékű speciális várostérképek, esetleg a főváros működésével kapcsolatos bejegyzésekkel; b/ a Budapest Székesfőváros Házinyomdájában előállított alaptérképsorozatok (FMH vagy Polgármesteri III. Ügyosztály), amelyek léptéke 1:5000 és 1:10 000 (majdnem kataszteri, a készítés éve: 1882,1895, 1908, 1937 és 1941), illetve 1:720 és 1:1440 (kataszteri, a készítés éve: 1912-1918, 1918-1946 és 1946-1968). Mindkét típusban az alaptérkép (város vagy kataszteri) sokszor tartalmaz többletinformációt, amely többnyire a napi igazgatási munka során került a szelvényekre. Az alaptérképek lehetnek: közigazgatási (népszámlálás, kéményseprő-körzet, választókörzet, közlekedés, iskolaszéki kerület, bérletnyilvántartás, utcajegyzék stb.), városrendezési (építési övezet, fővárosi tulajdonú ingatlan, közmű, gyógy- és üdülőövezet, ipari övezet, légoltalmi övezet stb.) térképek. Emellett előfordulnak katonai, turista, idegenforgalmi stb. térképek is. A résztérképek általában városrendezési (szabályozási) céllal készültek, s egyben helyszínrajzok is. Nagyrészt a kiegyezéstől a millenniumig tartó időszak kéziratos termékei. Az 1910-1920-as évekből gyakorlatilag nincs résztérkép, az 193O-1940-es évekből előfordul néhány darab. A peremterületekről, amelyek ekkor még önálló települések voltak, három típusú térkép fordul elő: •ál az FKT által 1938-ban városrendezési céllal készített l:5000-es léptékű térképek (utólagos városrendezési és közigazgatási vonatkozású bejegyzésekkel); hl a feltehetően az 1940-es években készült térképvázlatok a kulturális közintézmények feltüntetésével (kultúrtérkép); cl az 1949-1950-ben, a Nagy-Budapest megalakulásakor készült, 1:2880 léptékű sorozatok.