Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

hivatalt, amely átvette mindkét testületnek és a tanácsnak az örökösödésre és a hagyatéki vagyonkezelésre vonatkozó téladatát. 1860 után, amikor helyreállt a „régi rend", a bizottság és a hivatal visszakapta feladatait. Ezek iratai azonban, sajnos, nemm arad tak f e n n. A szociális és közegészségügyi kérdések is a tanács feladatkörébe tartoztak. A városnak gondoskodnia kellett a közterületek tisztaságáról, a csatornázásról éppúgy, mint az egészségügyi ellátásról. Amit lehetett, a tanács saját hatáskörében oldott meg, de — a költségek miatt — sokszor kamarai jóváhagyásra volt szükség: pl. a csatornázási szerződések jóváhagyásakor, vagy a városi állások (bába stb.) létesítésekor. Túlnyomó részben ezek, valamint más, városi célú (pl. iskolai felszerelések szállítása stb.) megrendelések és megbízások teszik ki az 1780 után fennmaradt városi szerződéseket. Ép ítésiigy, városrendezés A tanács a XIX. század elején kezdett foglalkozni a városépítéssel. A pesti Szépítést Bizottmány mintájára 1810-ben létrehozott Építőbizottmány (

Baucommission), valamint az utódaként 1850-ben felállított Építő- és Szépítő Bizottmány iratanyaga nem maradt fenn, a meglévő néhány iktatókönyv nem tükrözi azt a kiterjedt tevékenységet, amelyről a két testületnél bőségesen megőrződött tervanyag tanúskodik. E bizottmányok feladatköre főként a város területén épített lakóházak terveinek „városszépítészeti" szempontú véleményezése, illetve engedélyezése volt. (Ezek ismertetését bővebben lásd a tervtár leírásánál!) A tanácsi adminisztráció 18531854-ben lefolytatott átszervezése következtében azonban az építési iratok számottevő része ma is hozzáférhető. A korábbi gyakorlattal ellentétben ugyanis a tanács archiválni kezdte az építési engedélyezési iratokat, így azok a tanácsi iratok között jelentős mennyiségben fellelhetők. Ebből az iratrészből a tervtárba csak kevés tervet (mindössze 160 darabot) emeltek ki külön kezelésre, egyébként az iratokban mellékletként megtalálhatók a tervrajzok is. (A lakóházak adatainak forrásairól máivolt szó az országgyűlési szállások jegyzőkönyvei kapcsán, és visszatérünk még rá később az adókönyveknél, a telekfelmérési és -becslési könyveknél.) Másfajta műszaki feladatkört látott el az 1855-ben létrehozott Mérnöki Hivatal: a különféle testületeknél, bizottmányoknál és a kamaránál rendszertelenül megjelenő építési feladatok tartoztak hozzá, a csatornázástól és útépítéstől kezdve az