Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

XI. Egyesületek

XI. Egyesületek A polgári társadalom önszerveződésének jelentős színteréül szolgáltak az egyesületek. Az egyesületeknek több típusa volt pl. politikai, közjótékonysági, kulturális, társadalmi, egyházi, sport stb. Pesten és Budán már a XVIII. század elejétől kezdve alakultak különböző egyházi, hitbuzgalmi, temetkezési egyletek, majd a XIX. század első telében sorra jöttek létre az irodalmi, politikai, önsegélyező egyesületek. A főváros különleges helyzetet töltött be az egyesületek életében, hiszen a sok városi egyesület mellett az országos hatáskörű egyesületeknek is a székhelyéül szolgált. Az egyesületek létrehozását és működését jogilag csak a dualizmus idején szabályozták. Ezentúl az egyesületek létrehozását és működését hatóságilag felügyelték és nyilvántartották. Az egyesület létrehozását előzetesen be kellett jelenteni, majd az alakuló közgyűlésen elfogadták az alapszabályt és megválasztották a tisztviselőket. Az alapszabályt az ideiglenes tisztikai' felterjesztette a polgármesterhez (illetve a peremkerületeknél az alispánhoz), aki véleményezte, majd felterjesztette a belügyminiszterhez. Az egyesület csak alapszabályának belügyminiszteri jóváhagyása után kezdhette meg működését. Az 1394/1873. B. M. rendelet szerint az egyesületek feletti felügyeletet elsősorban a törvényhatóság látta el (Budapesten a kerületi elöljáróságok és a polgármester), ezért az egyesületi alapszabályok egy-egy példányát ők őrizték. A főfelügyeletet a belügyminisztérium látta el, szükség esetén felfüggeszthette az egyesület működését, biztost rendelhetett ki vagy akár fel is oszlathatta. (1508/1875. B. M., 77000/1922. B. M., 1938:XVII. tc.) Budapesten 1873-ban 265 egyesület működött 122 000 taggal, 1914-ben már 1000 egyesület volt kb. 500 000 taggal. 1932-ben készült a budapesti egyesületek első teljes összeírása, ekkor 2 236 egyesületet tartottak nyilván 1 377 417 taggal. Az egyesületek életében ténylegesen csak a tagok kb. 19%-a vett részt. 1945 után megkezdődött az egyesületek feloszlatása, először a szélsőjobboldali, katonai egyesületeket oszlatták fel, majd megkezdték a többi egyesület felülvizsgálatát is. 1947 és 1949 között felszámolták az egyházi, polgári, szakmai, kulturális és gazdasági jellegű egyesületek döntő hányadát.