Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

X. Az oktatás, a kultúra és a sajtó forrásai

számára is szinte kimeríthetetlen forrásanyaggal szolgálnak. Az érettségi anya­könyvek tartalmazzák a vizsgázók nevét, születési helyét és idejét, vallását, hol végezte középiskolai tanulmányait, érdemjegyeit. Az osztályanyakönyvek általá­ban a tanuló fentebb említett személyes adatain és tanulmányi előmenetelén kívül a szülők foglalkozására (polgári állására) vonatkozó rovatokat is tartalmaznak. -Számadási iratok (zömmel iskolai egyesületek, önképzőkör, könyvtárrészére történt vásárlások elszámolásai és különféle alapítványok számadásai, leltárak). - Vegyes iratok, osztály- és felvételi naplók. Az iskolák történetére irányuló kutatás nem lehet eredményes a fenntartók irat­anyagának használata nélkül. Az iskolák alapítására vonatkozó okmányokat több­nyire csak itt lelhetjük fel. Fővárosi iskolák létesítéséről, épületek emeléséről a törvényhatósági bizottság döntött. A tanszemélyzetet a tanács, majd ennek 1930. évi megszűnése után a polgármester nevezte ki. 1873-tól 1884-ig a VIII., ezt kö­vetően a VII. Ügyosztály volt a közoktatásügy gazdája. Anyaga nélkülözhetelen forrás nem csak a főváros oktatáspolitikájának megismeréséhez, hanem az egyes iskolák személyi, dologi, tantervi, pedagógiai ügyeire vonatkozóan is. A kulcsfon­tosságú Közoktatási Bizottmány jegyzőkönyvei csak az 1873-1882 közötti évekből maradttak meg, egyébként a Fővárosi Közlöny tudósít a működéséről. A községi iskolák felszerelését, taneszközeik folyamatos javítását biztosító Községi Tanszer­intézet iratai az 1929-1950 közötti évekből találhatók a levéltárban. Az állami oktatásügyi szakigazgatás szervei közül kiemelkedő fontosságú a Bu­dapesti Királyi Tankerületi Főigazgatóság, amely a középiskolákról szóló 1883:XXX. tc. nyomán 1884-ben kezdte meg a működését. A tankerületi főigaz­gató az állami középiskolákat első fokú hatóságként irányította és ellenőrizte, a nem állami (egyházi, községi, társulati, magán) iskolák felett főfelügyeletet gyako­rolt. Az 1935:VI. tc. kiterjesztette a tankerületi főigazgató hatáskörét a tankerület­ben lévő szakiskolákra, szakirányú iparostanonc-iskolákra, népiskolákra, óvodák­ra, gyermekmenhelyekre, internátusokra és nevelőintézetekre, valamint az előké­szítő- és ismétlőtanfolyamokra is. A felügyeletet a középiskolák, középfokú isko­lák, szakiskolák és szakirányú iparostanonc-iskolák felett közvetlenül, az egyéb iskolatípusok felett a Tanfelügyelőség közreműködésével gyakorolta. A személyi és bizalmas jellegű ügyeket tartalmazó elnöki iratok 1941-ig töredékesek, 1941— 1950 között a fennmaradt iktatókönyvek segítségével kutathatók. Az általános ira­tok 1938-ig szintén erősen hiányosan állnak rendelkezésre és tárgy szerint rende­zettek, noha a korabeli iktatókönyvek fennmaradtak. 1938-1950 között az anyag

Next

/
Thumbnails
Contents