Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

kádárok az esztergályosokkal, a kosárfonókkal, a kaptafakészítőkkel, a kefe- és ecsetkészítőkkel; a villanyszerelők a műszerészekkel, az optikusokkal és a rádiószerelőkkel; a lakatosok a késesekkel, a köszörűsökkel, a mérlegkészítőkkel, a puskaművesekkel, a vasöntőkkel és a vasesztergályosokkal (korábban a lánckovácsokkal, a sarkantyúsokkal, a csatosokkal, a szegkovácsokkal, a kardművesekkel is); a bőröndösök a bőrdíszművesekkel, a szíjgyártókkal, a kesztyűsökkel és a kötszerészekkel tartoztak egy ipartestületbe. Külön meg kell említeni az ún. vegyes ipartestületet, amelyet a szűcsök és sapkások, a kalaposok, a kötélgyártók, a kelme- és fonalfestők, a kötő-szövők, a fésűsök, a hangszerkészítők, a szappanosok és gyertyamártók, a tajték- és pipaíaragók alapítottak 1888-ban. Később beléptek az esernyőkészítők, a szobi-ászok, a molnárok, a fehérneműkészítők, a vegyi- és szabadiparosok; kiléptek és önálló ipartestületet hoztak létre a női divatkalaposok, a kötő-szövők, a szűcsök, a kelmefestők és a vegytisztítók. Az egyes ipartestületek iratai (fondjai) a következő egységekre (állagokra) tagolódnak: testületi jegyzőkönyvek, általános iktatott iratok, nyilvántartások, számadások. Itt is meg kell jegyezni, hogy nem minden ipartestületnél maradtak fenn ezek hiánytalanul. A testületi jegyzőkönyvek az ipartestületek önkormányzati testületeinek (közgyűlés, elöljáróság) üléseiről készültek. A közgyűlés állapította meg az alapszabályokat, választotta 3 évenként az elöljáróságot, döntött a költségvetésről, a tagdíjakról, szövetkezetek alakításáról, a vagyon felhasználásáról, megvizsgálta a számadásokat, szabályozta az iparosok és segédek közötti viszonyt és a tanoncügyeket. Az elöljáróság feladata a közgyűlésnek fenn nem tartott hatáskörökben történő eljárás és a folyamatos ügyintézés. Néhány ipartestületnél találhatók bizottsági jegyzőkönyvek is, pl. a sütőknél a békéltető, valamint a bérmegállapító bizottságé, továbbá az ipartestületi szék (az iparosok közötti, a szakmai, üzleti tisztességet, az ipargyakorlás terjedelmét érintő vitákat elrendező szerv) üléseiről készült jegyzőkönyvek. Az általános iktatott iratok a napi ügyvitelhez kapcsolódnak. A felsőbb hatóságokkal, társintézményekkel, tagokkal való levelezés, az anyagbeszerzés és egyéb ügyek dokumentumai találhatók itt. Iktató- és mutatókönyvek segítségével kutathatók. Sok ipartestület az iktatási rendből kiemelve kezelte bizonyos fontos ügyek iratait, pl. a tanoncszerződésekre és vizsgákra, az ipargyakorlásra, az áthelyezésre,