Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

nek céhes előzményük — legalábbis iratanyagban — nincs, pl. a budapesti fővárosi kéményseprő ipartársulat és a budapesti kocsigyártó ipartársulat. A pesti kávésok Pesti Polgári Kávéfőző Társulat néven szerveződtek meg már 1796-tól, a tanácstól kapott szabályzat szerint; 1872-ben ipartársulattá alakultak, s így működtek 1921­ig, amikor átalakultak ipartestületté. A pesti kereskedők királyi privilégium alap­ján már a XVIII. század elejétől ún. polgári kereskedő testületben működtek. A céhek sorozata előtt külön gyűjteményben találhatók azoknak a céheknek és társulásoknak a céhlevelei és szabályzatai, amelyeknek egyéb iratai nem kerültek levéltárunkba. Ide tartoznak: budai cipészek, ecet- és szeszfőzők, fehérpékek, fes­tők, kefekötők, szíjgyártók, szűcsök, rác szabók; pesti cukrászok, fuvarosok, hang­szerkészítők, harisnyakötők, molnárok, posztónyírók, rác paplankészítők, rézön­tők, serfőzők, tímárok, tobakosok; óbudai kádárok és zsidó cipőkészítők; budai és pesti ónöntők. Az egyes céheknél az alábbi iratfajták találhatók, természetesen nem egyformán mindegyik céhnél (ipartársulatnál), s nem mindegyik iratfajta. Hangsúlyozni kell, hogy az iratanyag erősen töredékes. Céhlevelek és egyéb szabályzatok. Legényszabályzatok, ipartársulati alapsza­bályok. Céhgyűlési, közgyűlési és választmányi jegyzőkönyvek. A testületi élet esemé­nyeit rögzítik időrendben, ritkán tagnévsorok, számadási feljegyzések is találhatók bennük. Mesterkönyv, szegődtetési és szabadítási könyvek, legény- és tagdíjnyilvántartá­sok. A mesterkönyvben szerepel a felvett mesterek neve, születési helye, életkora, vallása, a felvétel és a polgárjog elnyerésének időpontja, a lerótt illeték összege, a remeklés ideje, az elhalálozás, a kilépés, a kizárás, az elköltözés ténye, esetenként a működésükkel kapcsolatos bejegyzés is, pl. inas- és legényszegődtetések, sza­badítások, adósságok, a céhhel szembeni mulasztások. A szegődtetési és felsza­badítási könyvben az inas neve, egyéb adatai, a mester neve, az elszegődés és a szabadítás időpontja, díja szerepel. A legénynyilvántartások a segéd nevét, adatait, a szegődés dátumát és annak nevét és címét tartalmazzák, akihez elszegődött a segéd. A tagdíj nyilvántartásban a szabályzat szerinti díjak befizetési adatai talál­hatók. A számadási könyvek és iratok a testületek bevételi-kiadási, elszámolási adatait tartalmazzák.

Next

/
Thumbnails
Contents