Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

kezelt ugyanis több alapot, például az Albrecht-Hildegard és a br. Wodianer Mórféle alapítvány pénzét. A sablonos formanyomtatványok mellett sok esetben találhatók sajátkezű indokolt kérelmek, elöljárósági jelentések, véleményezések, névsorok stb. Különösen értékesek az I. világháború idején a Magyar Hadihitel Intézet Rt. által nyújtott kölcsönök iratai. A hitelhez a főváros javaslatára lehetett hozzájutni. A szép számmal fennmaradt kérelmek tartalmazzák az iparos nevét, foglalkozását, telephelyét, üzletbérét, alkalmazottainak számát és bérét. A kérelmezőnek nyilatkoznia kellett arról, vannak-e kintlevőségei, mennyi kölcsöntartozása, üzletbérhátraléka van, hogyan hat üzletmenetére a háború, mire kívánja fordítani a kölcsönt, és milyen biztosítékot tud felkínálni. A különféle kisipari, kiskereskedelmi szakmák viszonyaira bőséges forrásanyagot jelentenek az egyes szakmák üzletkörének szabályozásáról készült akták, az utcai árusítási engedélyért folyamodók esedező beadványai pedig a legszegényebb rétegek életkörülményeibe nyújtanak betekintést. Az ipari-kereskedelmi törvényhozás véleményezésével kapcsolatos anyag is számos szempontra hívja fel a figyelmet. Igen érdekesek azok az iratok, amelyek a Ferenc József Koronázási Jubileumi Díj külföldi ipari és kereskedelmi tanulmányi ösztöndíjairól keletkeztek. (A jubileumi díjat a főváros alapította). Ezek között nemcsak kérelmek, pályázatok, bíráló bizottsági jelentések, hanem részletes útibeszámolók is vannak. A művészeti és egyéb aukciók engedélyezésekor keletkezett aktákban a kérelem és a határozat mellett megtalálható az árverésre kerülő tárgyak listája, kikiáltási ára, sőt, esetenként eladási ára is. Számos érdekes ipartörténeti adalékot tartalmaznak a címerhasználati ügyek iratai. Az 1883:XVIII. tc. a miniszterelnök engedélyéhez kötötte, hogy magánvállalkozó használhassa az állam címerét. Ehhez a kérvényt a tanácshoz kellett benyújtani. Az ügyirat a megindokolt kérelmen kívül tartalmazza az iparkamarai véleményeket és iparfelügyelői jelentéseket, amelyek a vállalat nemzetgazdasági jelentőségét elemzik és adatokat közölnek a cég gépeiről (hazai, vagy külföldi eredetű), dolgozóiról és munkásjóléti intézményeiről. Az ügyosztályi anyag pusztulása folytán figyelemre méltók az 1930-1940-es évekből külön sorozatban fennmaradt ipari- kereskedelmi tárgyú polgármesteri határozatok és miniszteri rendeletek is. A XV. Ügyosztály aktái közül a Politikai iratok gyűjteményébe kerültek azok, amelyek a munkásszervezetek, szakegyletek hatósági felügyeletére, alapszabályainak jóváhagyására, a bérmozgalmakra, a közüzemek munkásviszonyaira vonat-