Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

Az iparigazgatás iratai Az iparügyi igazgatás teendőit alapvetően a törvényhatóság szervei látták el. A korabeli szabályozás a kereskedést is egyértelműen az iparűzés fogalomkörébe sorolta, azaz az ipari és a kereskedelmi ügyek igazgatása az iparhatóságoknál nem vált külön. Az elsőfokú iparhatóság a kerületi elöljáróság, a másodfokú iparhatóság a tanács, 1930-tól a polgármester volt. Az ún. ipartörvények (az 1872:VIII. tc, majd az 1884:XVII. tc. és ennek novellái, az 1922:XXII. tc. és az 1936:VII. tc), valamint a végrehajtásukról kiadott nagyszámú miniszteri rendelet alapján az elöljáróságok adták ki az iparigazolványokat és az iparengedélyeket. Az elöljáróságok regisztrálták az iparral összefüggő bejelentéseket, például az iparűzés helyének áthelyezéséről, fióküzletek, melléküzletek nyitásáról, üzletvezető alkalmazásáról, elhunyt iparos iparának özvegyi jogon történő folytatásáról vagy bármilyen változásról. Ha az ipar megszűnt, az iparjogosítványt az elöljáróságnak kellett beszolgáltatni. A cégbíróságon be nem jegyzett kisipari üzemek, kiskereskedések „életrajzi adatai" tehát elsősorban az elöljárósági iratokból rekonstruálhatók. Az egy iparról keletkezett ügyiratok általában egy iktatószámon csatolva együtt találhatók az ipar megkezdésétől az iparjogosítvány megszűnéséig. Egy-egy ilyen, gyakran több évtizeden átnyúló ügyiratban megtalálhatók az iparűzőnek az iparjogosítvánnyal kapcsolatos kérelmei (esetenként a mellékletekkel együtt), az ipartestület és az iparkamara véleménye, valamint az iparhatóság határozatai. Ha az ipart időközben másik kerületbe helyezték át, a kutatást az ipar új címe szerint kell folytatni. Az elöljáróság a törvény előírásainak megfelelően betűjellel ellátott iparlajstromokat vezetett: a képesítéshez kötött iparokról (A), az engedélyhez kötött iparokról (B), a gyárakról (C), a kereskedőkről (D), a szabad iparokról (E) és a fuvarozókról (F, G). A lajstromkönyvi bejegyzés tartalmazza az iparos nevét, foglalkozását, telephelyét, az iparigazolvány számát, valamint az ipar álladékában történt változásokat a rájuk vonatkozó határozat számával együtt. A lajstromkönyv tehát óriási segítséget jelent az iparűzésről fennmaradt iratok tanulmányozásához, és ha hiányos az anyag, pótolja a legfontosabb információkat. Az I., a IX. és a XII. kerület iparlajstromai jelenleg is a kerületi önkormányzatoknál vannak, a többi kerület fennmaradt iparlajstromait a levéltár őrzi. A IV. és az V. kerület 1873-tól induló lajstromai a legrégebbiek. A II. kerületben 1906-ból, a III. kerületben 1895-ből, a VI. kerületben 1891-bói, a VII. kerületben 1889-bói, a VIII. kerületben 1919-bói,