Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

Értékes kiegészítő adatokat tartalmaznak a nyersanyag- és energiairatok, a felhasznált állóeszközök, gépek, szerszámok megismerését segítő források. A gépi berendezések részletes leírását az ún. gépkönyvek tartalmazzák, ezek hiányában a berendezés leírására jól használható forrás a biztosítási iratanyag. A termeléshez kapcsolódva kell megemlíteni a beruházások iratanyagát: beruházási programterveket, építési terveket, a kivitelezés műszaki dokumentációit. A termelésben használt tervrajzok speciális formában és rendszerben történő kezelésére tervtárakat hoztak létre a cégek. Igen szép tervtári gyűjteménye van a Pál Gergely Bútorgyárnak (több mint 10 méter bútorrajz). A Gerenday Antal és Fiai, Művészi Síremlékek Vállalatnak a fővárosban ma is látható síremlékek terveiből maradt fenn szép gyűjteménye. A vállalati tervtárak tervanyagát, helyszínrajzait, létesítményterveit a levéltár Terv- és Térképtára kezeli. A kapitalista vállalatok a gyártmányok értékesítését is maguk végezték, a feladatok ellátására a műszaki-termelési osztályon belül külön egységet, esetleg külön eladási osztályt hoztak létre. A belföldi eladási osztályok irataiból a piaci viszonyokra vonatkozó jelentések, a vevők nyilvántartásai, az áruforgalmi kimutatások, a prospektusok, az értékesítési szerződések kerültek levéltári őrizetbe. A külföldi eladásokért felelős exportosztályok anyagában értékesek a külországban létesített kereskedő vállalatokkal kötött megállapodások jelentések, kiviteli engedélyek, deviza- és szállítmányozási iratok, a piacszerzőkkel folytatott levelezés. Személyzeti, munkaügyi és bérosztály. A munkások, műszaki és adminisztratív alkalmazottak ügyeivel a személyzeti és munkaügyi osztályok foglalkoztak, iratanyaguk igen sokrétű. Itt találhatók a létszámkimutatások, a munkásokról és alkalmazottakról készült törzskönyvek, kartonok, a munkabeszüntetésekre vonatkozó feljegyzések, a munkarendek, az üzemi ellátás iratai, a nyugdíj- és betegbiztosítási iratok, a szociálpolitikát tükröző iratok. A vállalat munkáslétszámától függően előfordult, hogy külön bérosztályt állítottak fel. A bérosztályok anyagában a bérrendszerre, a premizálásra, az órabérek alakulására vonatkozó iratokon és a bérjegyzékeken kívül értékes forrást jelentenek a különböző címen fizetett segélyek jegyzékei. Külön kell megemlíteni a II. világháború idején hadiüzemmé nyilvánított vállalatoknál, a személyzeti osztályok mellett működő személyzeti parancsnokok iratanyagát. A parancsnok által kiállított katonai mentességi engedélyek az egyes alkalmazotti rétegeknek a termelésben betöltött szerepére utalnak.