Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VII. Az építésügy és a városrendezés forrásai

kimutatások a kiadásokról 1928-1931 (1936); építési szabályzatokkal kapcsolatos ügyek 1877-1939; téllebbezések másodfokú határozatai (1917) 1930-1943; szakjavaslatok a kisajátítási jogról (1913) és a lakásbérletről 1945; vegyes városrendezési ügyek 1937-1947; romház-kimutatások 1945; a budai vár, a várnegyed helyreállítására benyújtott javaslatok, pályázatok 1945-1949. Az általános ügyviteli iratoknak 1943-ig csak töredéke maradt meg, az 19441948. évi anyag viszont nagyjából teljesnek tekinthető. Az általános iratokat 1930ig csak darabonkénti átnézéssel, 1931-1938 között a fennmaradt iktatókönyvek alapján, 1939-1948 között mutatókönyvek segítségével lehet kutatni. A Margitszigeten folyt építkezésekről és partvédelmi munkálatokról külön kezelt iratanyag van 1915-1945 közötti időszakból, melyhez 1929-1937 között vannak mutatók. A törvényhatóság építésügyi szervei A Törvényhatósági Bizottság közgyűlése hozott döntést valamennyi infrastrukturális beruházásról, és állást foglalt minden jelentős városrendezési, telekrendezési, középítészeti kérdésben is. A 1870:X. tc. a Közmunkák Tanácsának felügyelete alá tartozó ügyekben a kezdeményezés és javaslattétel jogát a városok középítészeti bizottmányai elé utalta. Az egyesített főváros Középítészeti Bizottmányának jogköre a többi bizottmányhoz képest szélesebb volt, mivel nem csupán a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket vitatta meg, hanem a végrehajtást is ellenőrizhette, és a tanácsi hatáskörbe tartozó építési engedély-kérelmeket is véleményezte. Magánépítési ügyekkel a közgyűlés általában nem foglalkozott, legfeljebb akkor, ha fővárosi tulajdonú telek átengedését kérték valamilyen közcélra hivatkozva. Az építési engedélyek kiadása a tanács hatáskörébe tartozott, másodfokon pedig a Közmunkák Tanácsa bírálta el a döntést. A Középítészeti Bizottmány jegyzőkönyvei és iratai önálló irategyüttesként egyáltalán nem maradtak fenn. Működéséről a főváros hivatalos lapjaiban lelhetünk adatokat: 1885-től a Fővárosunk, 1890-től a Fővárosi Közlöny ismertette kivonatos formában a bizottmány ülésein történteket. A megmaradt közgyűlési szakbizottsági anyagok közül elsősorban a Városrendezési és Magánépítési Szakbizottság 1936-1944 közötti jegyzőkönyvei értékesek, amelyek az üléseken lefolytatott vitát is rögzítik. A Közraktári Építési Bizottmány jegyzőkönyvei 1879-1880ból, az Út- és Mélyépítési Szakbizottság jegyzőkönyvei 1942-1944-ből maradtak fenn.