Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Az ostromtól a levéltár államosításáig

Az ostromtól a levéltár államosításáig Mint az ostromot követően a városban mindenütt, a Városházán és azon belül a levéltárban is a legfőbb feladat a romeltakarítás és a veszteségek — fentebb jelzett — számbavétele volt. Mivel a levéltárnak nem csupán a Városházán hagyott iratanyagai, hanem a hivatali helyiségei és berendezései is elpusztultak, ezek pótlása, a szükséges rekonstrukciók végrehajtása, s a Bazilikában sértetlenül fennmaradt levéltári anyag fokozatos visszaköltöztetése várt elsősorban megoldásra. A helyiségproblémák rendezésében azonban bizonyos ne- Erőfeszítések hézségek mutatkoztak. Noha az ostromot követő napokban a helyiséggondok Kovács Lajos és beosztottai azonnal hozzáláttak a valameny- orvoslására nyire megmaradt hivatali helyiségek helyrehozásához, s mentve ami még menthető, megpróbáltak ismét berendezkedni a Városházán, csakhamar nyilvánvalóvá vált, hogy az új városvezetés nem siet a raktári viszonyok tekintetében helyreállítani az ostrom előtti állapotokat. Hogy a levéltár vezetése is tisztában volt a korlátozott lehetőségekkel és nem kívánta a helyzet azonnali orvoslását, mi sem bizonyítjajobban, minthogy Kovács Lajosék kezdeményezték a polgármesternél a bazilikái légoltalmi letétgyűjtemény további intézményesítését, polgári jellegűvé nyilváníttatását s nevéből a,, légoltalmi" jelző elhagyását.

112 A levéltár vezetése kénytelen volt megbarátkozni a mostoha körülményekkel, de nem törődött bele. Minden alkalmat megragadott, hogy a városvezetéssel megpróbálja megértetni a valós helyzetet: az ostrom alatti nagymérvű anyagpusztulás nem jelent számottevő férőhelygyarapodást. Egyrészt azért nem, mert a Városházán elpusztult iratmennyiség legnagyobb 112 BFL XXI. 516. 10. tétel. 404/1945. június 15. kelt lev. sz.