Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Gárdonyi Albert és Budó Jusztin főlevéltárossága

s azt kézi erővel fékezve a kiépített lejtőn ... juttatták le az altemplom szintjére... A lerakott és jelzeteit iratokat kézzel hordták a frissen ácsolt állványzatra, melynek anyagát sietve behozott kárpátaljai fenyők adták".

101 A Bazilikában nem csupán a levéltár anyagának nagy részét és a központi irattár bizonyos részeit helyezték el, hanem idemenekítették más fővárosi intézmények, intézetek, üzemek iratait és egyéb tárgyait (például a közkórházak értékes orvosi műszereit) is. A költözködés pontosan egy esztendeig, 1943 májusától 1944 májusáig tartott, s csak 1943 decemberében látott napvilágot az elhelyezést intézményesítő polgármesteri rendelet ,,A Városháza Légoltalmi Letét gyűjteményének, mint a levéltár külszolgálatának igazgatási rendje''-ről. A főlevéltáros ezután az egyik levéltárost, kezdetben Kovács Lajost, bízta meg a bazilikái teendők irányításával. A rendelkezések értelmében az altemplomba csak előzetes engedéllyel vagy arcképes igazolvánnyal lehetett belépni. Természetesen szigorúan be kellett tartani a légoltalmi szabályokat. A kényszerelhelyezés körülményei jelentősen korlátozták a levéltár mindennapi tevékenységét, csökkentették az alkalmazottak munkakapacitását, aminek hátrányait a polgármesteri hivatal úgy próbálta mérsékelni, hogy a feladatokat rangsorolva elrendelte, hogy a tudományos kutatásra vonatkozó igényekkel szemben elsőbbséget kell biztosítani a közigazgatás mindennapi szükségleteinek.

108 A levéltár háborús Hogy mennyire szükségesek voltak a fenti óvintézkedéveszteségei sek, a későbbi háborús események igazolják. A pesti harcok egyik utolsó mozzanataként ugyanis a Központi Városháza épületét is támadás érte, mivel a német hadvezetőség az épületben védelmi állásokat helyezett el. így a január 16-17-i 107 Csík 1988. 356. p. 108 BFL IV. 1409. c. 14.457/1943-1. pm. ikt. sz.; 19.419/1943-1. december 14. kelt pm. ikt. sz.