Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

A három város - Buda

kereshetőség tárgyi és időrendi szempontját, amely az irattári rend alapja lehetett. Az iratkezelésről azonban ennél többet nem tudunk.

3 Buda A városi jegyző az iratok rendjéért felelős személy Az első hivatalos utasítás 1703-ban mindkét város visszanyerte szabad királyi városi jogait és rangját. Az irattározás tárgyi feltételei azonban nem sokat változtak, hiszen Budán a kancelláriának még 171 l-ben sem volt külön helyisége.

4 A jegyző ugyanebből az évből fennmaradt esküje fényt vet arra is, hogy a használaton kívüli s a még használatban lévő iratok a kezelés szempontjából azonos elbírálás alá estek, és, hogy az iratokért felelős személy legfontosabb kötelezettségei és feladatai legnagyobbrészt az ügyvitelhez kapcsolódtak, így szorgalmasan vezetnie kellett, s „jó rendben" kellett tartania a különféle jegyzőkönyveket, s híven meg kellett őriznie a jogbiztosító iratokat, a végrendeleteket és hagyatéki iratokat, valamint minden tanácsi, bírósági és általános városkancclláriai ügyiratot.

5 1723-ban azután külön pecsétet is kapott a kiadványok hitelesítésére.

6 A budai kancellária számára 1737-ben kiadott hivatali utasítás főként a hivatali rendtartás és az ügyvitel általános szabályainak egyértelműsítése szempontjából nagy jelentőségű. A tíz pontba foglalt rendelkezés legnagyobb része ugyan a folyó ügyvitellel, főként a nyilvántartásba vétellel és a kiadványozással foglalkozik, ám az iratok biztonságos őrzésére vonatkozóan is található néhány általános érvényű előírás. 3 Bánrévy IL, 1935. 193-194. pp. 4 Uo. 193. p. 5 Bánrévy /., 35. p. 6 Bonis, 1974. 48. p.