Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
Gárdonyi Albert és Budó Jusztin főlevéltárossága
gánfelek részére " polgármesteri, illetőleg alpolgármesteri engedélyezéshez kötötte a kutatást a nem nyilvános jellegű iratok esetében. A főlevéltáros vagy helyettese így saját hatáskörében csak a közgyűlési, egyéb városhatósági és választási jegyzőkönyveket, végrendeleteket, hagyatéki leltárakat és osztályegyezségeket, kinevezési okmányokat, szabályrendeleteket és díjjegyzékeket, valamint a magánfelek ügyeiben hozott határozatokat engedhette át kutatásra." A szigorú szabályozás ellenére az első világháború után jelentősen élénkült a levéltár kutatóforgalma. Míg a század első éveiben a levéltárnak még nem is volt nyilvános kutatótereme, s csak néhányan keresték fel a hivatalt történeti búvárkodás céljából, a világháború esztendeiben már évente 100-200 kutató is megfordult a levéltárban, s több tízezer iktatmányt nézett át. 100 A húszas-harmincas években a rendezési munkák inkább technikai jellegűek voltak. Egy-egy iratbeszállítás alkalmával több-kevesebb eredménnyel megkísérelték az eredeti irattári rend helyreállítását, mint például a régi törvényszéki iratok átvételekor. A levéltári anyag ellátását új segédletekkel az évek során csak töredékesen sikerült megvalósítani. A harmincas-negyvenes években mindazonáltal rendelkezésre állt különcsomójegyzék és egy kisebb generál-mutató, mely azonban sajnálatos módon szintén a háború martalékává vált. 101 Ha a levéltári feladatoknak a szolgálati utasításban meghatározott munkakörök szerinti csoportosítását vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a főlevéltároson kívül, akinek külön altiszt Rendezés Feladatok munkakörök szerint 99 BFL IV. 1409. b. 10.769/1901. pm. ein. sz. Szolgálati utasítás a tanácsi segédhivatal és a levéltár részére 76. §. 100 Jelentések, 1906-7. 305. p.; BFL IV. 1407. b. 7971/1918. január 17. kelt tan. ikt. sz. Gárdonyi Albert főlevéltáros jelentése a levéltár 1917. évi munkásságáról. 101 Nagy, 1988. 366. p.
