Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Gárdonyi Albert és Budó Jusztin főlevéltárossága

zati rendszer szerint és a tanács tagjainak választása útján történtek, a főlevéltárosnak mindössze annyi befolyásolási lehetősége maradt, hogy a választás előtt véleményezhette a pályázatokat. A választások eredménye nem minden esetben felelt meg a főlevéltáros óhajának, a tanács kollektív akaratnyilvánítása ugyanis némelykor eltérő szempontokat juttatott érvényre. A levéltári hivatalnokok alkalmazására vonatkozó fennmaradt akták tanúsága szerint ugyanakkor határozottan állítható, hogy mind Gárdonyi Albert, mind Budó Jusztin főlevéltárosként mindent megtett azért, hogy a levéltárba hozzáértő és korrekt munkatársak kerüljenek. Tudományos Gárdonyi Albert és Wildner Ödön 1912-1914 között tevékenység kialakított, szervezeti módosításokat is tartalmazó elképzelései nem valósulhattak meg, jóllehet a koncepció tanácsi határozat rangjára emelkedet. Ugyanerre a sorsra jutott a Csánki Dezsővel közösen kidolgozott tudományos munkaprogram is. A levéltári hivatal tevékenysége Gárdonyi Albert főlevéltárossá választása (1914)

96 után évtizedekig jórészt közigazgatási rutinfeladatokból állt. Sem a kutatómunkát jelentősen előmozdító, új típusú segédletek nem készülhettek ekkoriban, s nem válhatott a levéltár egyfajta várostörténeti „műhellyé" sem, jóllehet a személyi feltételei erre meg lettek volna. A hivatali munkáról alkotott korabeli felfogás azonban továbbra sem tette lehetővé, hogy akár komoly tudományos előképzettséggel bíró szakemberek is ne elsődlegesen közigazgatási jellegű feladatokkal foglalatoskodjanak. A levéltár tudományos és közigazgatási részre osztását valójában ez a szemléleti megkötöttség akadályozta. Ennek tudható be, hogy a tudományos publikációs tevékenységet, melyet amúgy a legalacsonyabb beosztású levéltárosoktól is elvártak, nagyrészt 96 BFL IV. 1403. a. 343/1914. kgy. sz. hat. (242 érvényes szavazattal). Nyugdíjazása: 56/1935. kgy. sz. hat.