Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
Toldy László főlevéltárnoksága
táskörében, részlegesen bármit is megvalósítson belőlük. így írott malaszt maradt az 1885-ös közgyűlési határozat, amely tudományos feltáró tevékenységet várt el a levéltártól. A hivatal Toldy egész főlevéltárnokoskodása alatt gyakorlatilag csak rutinjellegű — szerelési, reponálási és kisebb jelentőségű rendezési — munkákat végzett. Nagyobb horderejű feladatok csupán az iratok költöztetése során adódtak: először 1887-ben, amikor az óbudai levéltárat és a budai városháza pincéiben tárolt anyagot az Újvárosházára szállították; majd később 1900 novembere és 1901 áprilisa között, mikor a különböző helyeken tárolt iratokat egységesen a a Központi Városházán helyezték el. 60 A levéltár tudományos intézetté történő átalakításának elodázása a fővárosi hatóság részéről ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a hivatalnak a folyó irattári tevékenység tisztességes ellátására megfelelő kapacitása lett volna. A levéltár részére 1873-ban megállapított szűkös létszám- Szűkös keret ugyanis nem állt a hivatal rendelkezésére, mert a levél- létszámkeret tári munka dandárját végző segédek közül egyet-kettőt gyakran más feladatokkal, más hivatalokba osztott be a polgármester. 1877-től 1898-ig például az egyik levéltári segéd kezelte az 1876-ban felállított Közigazgatási Bizottság irattárát. 61 A hiányzó szakszemélyzetet pedig a levéltárnok kénytelen volt díjnokokkal, sőt nem egy esetben szolgákkal és egyszerű napszámosokkal pótolni. S miután a levéltári létszámkeret az egész Toldy-korszakban változatlan maradt, ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy hosszú évtizedekig — a főlevéltárnok és helyettese felügyeletével ugyan — csupán átmeneti jelleggel foglalkoztatott személyek látták el a levéltári feladatok zömét, így érthető, hogy a levéltári munka színvonala is kívánni valókat hagyott maga után, s a főlevéltárnok személyét és te60 Jelentések, 1902. 380. p. 61 Jelentések, 1902. 381-382. pp.
