Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Toldy László főlevéltárnoksága

tárnok azt is tervezte — ami később Schmall Lajos tudományos tevékenységével részben szintén megvalósult —, hogy monográfiákat készítenek az egykori városi intézményekről és intézetekről. A levéltári anyag rendezésére az előterjesztésben a fraktúr Rendezési iratok kihajtógatása, az iratcsomók tartalmának áttekintését elképzelések lehetővé tevő iratjegyzék alkalmazása és ezzel összefüggésben, a főként helynyerési célból felvetett selejtezés kérdése szerepelt. A főlevéltárnok selejtezésre - a korabeli szempontoknak megfelelően - a magán felek beadványainak iratcsoportjátjelölte ki, míg a közérdekűnek tekintett hivatali iratokat teljes egészében megőrizte volna. Toldy László figyelme kiterjedt az iratátvétel kérdéseire is. A későbbiekben egyetlen helyre összpontosítandó levéltár gyűjteményi körébe szándékozott vonni az egykori Szépítő Bizottmány, a Középítészeti Bizottmány és az Árvaszék iratait, s a bírósági iratanyag esetében azt javasolta, hogy az 1851 utáni állami bírósági anyagért cserébe a levéltár vegye át a járásbíróságokon őrzött telekkönyvi anyagot. A levéltár szervezetére vonatkozóan a főlevéltárnok a szer- Szervezeti vezeti szabályzatban foglalt központi irattári tevékenységből javaslatok indult ki, amikor a levéltárat 1873 előtti, régi és az utáni, új levéltárra kívánta osztani, ezúttal is az előző főlevéltárnok elképzelését újítva fel. Másrészt az iratkezelés egyöntetűbbé tétele érdekében javasolta, hogy az iktatóhivatalt egyesítsék a levéltárral, és a két hivatal irodáit összefüggő helyiségekben helyezzék el. Toldy az új levéltár személyzeti létszámának megállapí- Lét számjavaslatok, tására a megnövekedett feladatköröket figyelembe véve tett képesítés, javaslatot. Elképzelése szerint az összevont hivatal 21 főt fog- rangfokozatok lalkoztatott volna, nyolccal többet az akkori két hivatal együttes létszámánál. A főlevéltárnok tervbe vette az alkalmazás képesítéshez kötését és a fokozatos előléptetés rendszerének bevezetését. Noha a törvény csupán a fő- és az allevéltárnok állását kötötte — mint már említettük — nem túl magas, csak