Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
Toldy László főlevéltárnoksága
Előterjesztés a levéltár tudományos rendezése tárgyában igyekezett tapasztalatokat gyűjteni az Országos Levéltár és a Belügyminisztérium irattára köréből is, sőt a megbízatás záróakkordjaként még egy kissé költséges európai tanulmányutat is tervei közé iktatott. Szerette volna nyáron felkeresni az ausztriai, a németországi, az olaszországi és a franciaországi városi levéltárakat, hogy az ott tapasztaltak alapján dolgozhassa ki előterjesztését. 57 A tanács azonbansem indokoltnak, sem szükségesnek" nem tartotta ezerkétszáz forinttal finanszírozni az utazást. A főlevéltárnok így csupán a hazai, s döntően a fővárosi viszonyokat tanulmányozhatta. Végül 1887 szeptemberében, többszöri sürgetésre nyújtotta be a régebbi levéltári anyag történeti szempontú feltárását és feldolgozását, valamint a levéltár ügykezelésének reformját célzó dolgozatát, amely ma is igen tanulságos. 58 Toldy főlevéltárnok azt tartotta a legfontosabbnak, hogy általános mutatórendszer készüljön, miután feltárták, feldolgozták a történeti szempontból is értékesnek tekintett iratanyagot, és leltárba vették a különböző iratsorozatokat. Az általa javasolt mutatórendszer nagymértékben megkönnyítette volna az ügyviteli szempontú aktakeresést is, ám főként a történeti szempontú kutatás egyszerűsítését célozta. A már Erdei Henriknél is felbukkant elképzelés az volt, hogy az öszszes egykorú segédlet mutatóiban található neveket és tárgyszavakat szoros ábécérendben s azon belül időrendben újraszerkesztik, hatalmas közös mutatórendszert hozva létre. Ez 57 BFL IV. 1409. b. 5396/1885. ein. lt. sz. A fővárosi levéltárak anyagának tudományos feldolgozása és a levéltár tudományos rendezése tárgyában érkezett 2817/1886. ein. számú határozatra dr. Toldy László főlevéltárnok előterjesztése; 5087/1887. ein. lt. sz. április 20. Toldy László 1887. május 11-én kelt kiegészítése. 58 BFL IV. 1409. b. 5396/1885. ein. lt. sz. 5087/1887. május 12. tan. sz. hat.
