Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
A három város - Óbuda
Óbuda Budához és Pesthez hasonlóan Óbuda sem vészelhette át a hódoltság időszakát. A teljesen elpusztult helység 1697-ben mint egyszerű jobbágyfalu szervezi újjá községi életét. Buda felszabadítása után az újratelepített község, majd mezőváros előbb a Zichyek birtokába, majd a Kamara fennhatósága alá került. 1850-ben Budához csatolták, ekkor átmenetileg elveszítette községi önállóságát, ám azt 1861-ben visszanyerte. 1871-ig ismét mezővárosként, majd az új községi törvénynek köszönhetően még két évig rendezett tanácsú városként létezhetett, mielőtt a főváros részévé vált. A hányattatások, s az alárendelt helyzet némileg nyomot is hagyott a városi iratanyagon, mely szórványosan 1720-tól, rendszeres jelleggel 1744-től maradt ránk. 16 Az ügyvitel az 1850-es évek közepéig csak kevéssé differenciálódott, némi módosulást csak az iktatás 1854-ben — Buda város fennhatósága alatt — történt bevezetése jelentett. Az egyszerűségre törekvő iratkezelést ebből eredően ugyanakkor bizonyos egyöntetűség jellemezte. A városi ügykezelés talán legjellemzőbb vonása az volt, Az ügykezelés hogy miközben érezhetőleg nagy súlyt fektettek a különféle jellemzői jogbiztosító jellegű iratokra (a különféle számadások és összeírások differenciáltan és viszonylag nagy mennyiségben maradtak fenn); addig a tanácsi, belső ügyviteli iratok — különösen a fogalmazványok — megőrzésére nem sok gondot fordítottak. A beérkezett iratok és kiadmányok rendszeres jellegű, ügyiratszerű kezelésével csak az 1850-es évektől találkozunk. 17 Nincs adatunk a mezővárosi levéltár kezelésének XVIII. századi módozataira vonatkozóan. A levéltár rendezésének komolyabb szándékára utaló nyomokat először a múlt század 16 Alapleltár, 1959. 309-310. pp. 17 Uo. 313. p.
