Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Infrastrukturális válságkezelés és politikai indítékú intézményfejlesztés

Infrastrukturális válságkezelés és politikai indítékú intézményfejlesztés Az 1969-ben kibocsátott újabb levéltári törvényerejű rendelet és az azt kiegészítő kormányrendelet (1969. évi 27. sz. tvr.; 30/1969. [IX. 2.] Korm. sz.) nemigen hozott gyógyírt a fájó sebekre. Az abszurd, sokszorosan ellentmondásos állapotok to- Az új tvr. jellemzői vábbra is fennmaradtak: a levéltárak tanácsi kezelésben vannak ugyan, de területi alapon majd mindent gyűjteniük kell, ám a feladatok teljesítéséhez a költségvetés nem biztosít kellő anyagi eszközöket; a levéltár iratkezelési ügyben immár hatóság is, járjon el, ha tud, de természetesen szankcionálási jog nélkül; a levéltár ugyan — változatlanul — tudományos intézmény, de ha már ilyen szellemi luxusra is futja energiájából, akkor mégis inkább az illetékes tanács közművelődési tevékenységét mozdítsa elő, stb. A sokrétű feladatkör ellátására 1970-ben a Fővárosi Ta- Ságvári Ágnes nács a legfelső pártvezetéssel is korábban kapcsolatban állott igazgatósága Ságvári Ágnes igazgatói kinevezésével vélt garanciát találni. Ságvári pályafutásának alakulásában meghatározó jelentősége volt, hogy Ságvári Endrének volt a húga. Vezetői stílusa jelentős változást jelentett a korábbiakhoz képest, melynek talán legjellemzőbb vonása az volt, hogy miközben folytonfolyvást szilárd marxista-leninista meggyőződésére hivatkozott, s a különféle fórumokon a harcos kommunista szerepében mutatkozott, másfelől egész vezetői tevékenységét eredményességre törekvő gyakorlatiasság, dinamizmus és egy bizonyos fajta, akkoriban eléggé szokatlan menedzser-szemlélet jellemezte. Ságvári határozott elképzelésekkel vette át az intézményt Ort Jánostól, aki Baraczka István nyugdíjazása után megbízott igazgatóként rövid ideig ismét a levéltár élére került. Törekvéseihez, az egységes levéltári koncepció kidolgozásához