Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

A levéltár államosítása

A levéltár államosítása A levéltár szervezeti viszonyait és működési feltételeit alakító tényezők módosulása a kommunista hatalomátvétel időszakában — 1948 és 1950 között — különböző szinteken és az alábbi fázisokban következett be. 1. Az átalakulás első mozzanataként azok a személyi vál- Az államosítás tozások jelölhetők meg, amelyek a levéltár vezetését és rész- fázisai ben tisztviselői karát érintették 1948 ősze és 1949 nyara között. Mint utaltunk rá, Hajdú Henrik és Miliők Éva kinevezésével gyakorlatilag megvalósult az intézmény pártirányítás alá helyezése. Ennek jelentőségét ugyan nagymértékben csökkentette az a tény, hogy a szervezeti keretek s a hivatal feladatmegjelölése ekkor még lényegesen nem változott, a levéltár 1950-ig a régi szempontrendszer szerint működött. 2. A törvényhatósági szervezetrendszert 1950-ben felváltó tanácsrendszer a levéltár alárendeltségi viszonyait érdemben nem érintette, mert szinte ugyanabban a történelmi pillanatban új szabályozás született a leváltárakról. 3. Az új levéltári törvényerejű szabályozás államosította a csupán néhány hónapig létezett tanácsi levéltárat, s az új állami levéltári hálózat részévé tette. Tekintsük át részleteiben a fenti mozzanatokat. A levéltár kommunista vezetőségének a törvényhatósági autonómia kiüresedett jogi kereteihez való kissé groteszk kötődését illusztrálja a főlevéltárosnak az az 1948. december 28-án kelt előterjesztése a Törvényhatósági Bizottság elnökéhez, amelyben őt „a levéltár jogsérelmére" figyelmezteti. Az akkor még formálisan érvényben lévő 1930-as törvényi rendelkezés ugyanis — mint fentebb utaltunk rá — a főlevéltárosi és a főszámvevőt megfosztotta közgyűlési tagságától. Hajdú Henrik instanciája az,, elkonfiskált tagság " visszaállítására vonatkozott. Sikerrel is járt, hiszen a kommunista