Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Az ostromtól a levéltár államosításáig

magának a közigazgatási tevékenységnek az írásos valósággá válása vagy lecsapódása".

118 A főlevéltáros által is vallott — egyébként akkoriban eléggé közkeletű •— nézetekkel messzemenően egybevágott a közgyűjteményi törvénynek az a rendelkezése is, mely kimondta, hogy nem lehet közgyűjteménnyé nyilvánítani közhatóságok őrizetében levő levéltári anyagot.

119 A későbbiekben azonban sem Budó Jusztin, sem Kovács Lajos nem nyilvánított ellenvéleményt az állami (szak)felügyelet törvényi lehetőségének érvényesítése kérdésében. A közgyűjteményi törvény ugyanis főfelügyéleti jogot adott a minisztériumnak, amely viszont, legalábbis a főváros vonatkozásában, nem élt , 120 jogával. Az 1943 végén a fővárosi levéltár számára is megküldött törvénytervezettel kapcsolatban azonban a főlevéltáros a főváros autonómiáját korlátozó rendelkezésekre volt kénytelen felhívni az akkori városvezetés figyelmét. így mindenekelőtt a kutathatóság kérdésével összefüggésben utalt a főváros tulajdonosi jogainak elsődlegességére. A korabeli felfogásnak megfelelően a főlevéltáros nem a kutató,,alanyi jogát" tekintette előbbre valónak, hanem az iratanyag tulajdonosáét. Ezért tartotta aggályosnak azt, hogy végfolyamodás esetén a minisztérium dönthesse el, ,,ingerenciája legyen annak elbírálására, kivel és melyik iratot kívánják akár kutatás, akár másolat kiadása útján közölni", — a főváros elkülönült érdekei esetleges sérelmére.

121 118 BFL IV. 1418. a. 1. doboz. Budó Jusztin főlevéltáros feljegyzése a polgármesterhez — valószínűleg 1935-ből. 119 1929:XI. tc. 2. §. 120 1929:XI. tc. 29. §. (1) 121 BFL IV. 1418. a. 1. doboz. Kovács Lajos levéltáros 1944. január 17-én kelt levele Bódy László alpolgármesterhez.