Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

REGNICOLARIS LEVÉLTÁR (N szekció) A regnicolaris levéltárat — vagyis a rendek levéltárát - az 1723. évi 45. te. alapján Battyány Lajos nádor kezdeményezésére 1756-ban állították fel. Három részből áll, a nádori levéltárból (archívum palatinale), az országbírók levéltárából (archívum judieum curiae regiae), és az ország levéltárából (archívum regni), amely az országgyűlések és az általuk kiküldött országos bizottságok iratait, valamint különféle egyéb iratanyagot foglal magában. N 8 ARCHÍVUM PALATINALE PRINCIPIS PAULI ESTERHÁZY (1656)1681-1713 2,55 fm. Eszterházy Pált az 1681. évi soproni országgyűlés választotta nádorrá, a király pedig helytartójává nevezte ki. Tisztét haláláig (1713. márc. 24.) viselte. A nádori és királyi helytartói működése során keletkezett iratok nagyobb része az Esterházy család hercegi ágának levéltárában, a P 125 Pál nádor című fondban található, kisebb része pedig itt. (Ezenkívül a magyar kamara archívumában, is vannak iratai Esterháy Pál nádornak az E 174 Archívum familiae Esterházy című fondban.) Esterházy Pál nádor itt elhelyezett iratainak egy része jogszolgáltatási vonatkozású, a nádornak, mint az ország rendes nagybírájának működéséből ered. Vannak azonban tisztéből következően közigazgatási vonatkozású iratai is, köztük témánkra rendkívül fontos források, amelyek az 1696. évi országos összeírás, adózás, katonaság, az ország védelmének megszervezése, a felszabadító háborúk, a magyar nemzeti hadsereg felállításának terve, a katonaság részére tett szolgáltatások, az újszerzeményi bizottság megszervezése, az ország új berendezése ügyében jöttek létre. Külön is felhívjuk a figyelmet a nádornak az ország legfontosabb kérdéseiben az 1686-1711. években az uralkodó számára készített véleményeire javaslataira, amelyek három, név- és tárgymutatóval ellátott kötetben találhatók (17., 18., és 31.rakszám). Az iratanyag közigazgatási vonatkozású része formai szempontok szerint kialakított csoportokba van osztva (kancelláriai, haditanácsi, szepesi kamarai, pozsonyi kamarai átiratok, királyi rendeletek; a nádor felségelőterjesztéseinek fogalmazványai) s e csoportokon belül időrendben vannak az iratok. Az egész anyaghoz jól használható mutatók készültek. Hasonló jellegű forrásanyag van az Esterházy Pál nádor halála után 1714-ben megválasztott nádor, Pálffy Miklós gróf 1713-1732. évi nádori iratai közt. (N 9 Archivum palatinale comitis Nicolai Pálffy.) 79