Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

és eladást a kamarai adminisztráció intézte. Ugyancsak a kincstár számára szedték be a felszabadított területeken az egyházi tizedet (deciina), egészen a század végéig, amikor a bécsi kamara ezt a jogot visszaadta az egyháznak. Az újszerzeményi területeken az adminisztráció szervezte meg és tartotta fenn a postát, s gondoskodott az út- és hídjavításokról. A katonai kórházakat is az adminisztráció állította fel és látta el. Megszervezte és fenntartotta a pestis elleni védekezést. Irányította a városok egészségügyének megszervezését. Intézte a céhkiváltságok kibocsását, a vásártartási privilégiumok megadásának ügyét, a kereskedői engedélyek kiadását, külföldi kézművesek behívását (főként a budai vár újjáépítése, megerősítése céljából). Foglalkozott a rábízott terület egyházi ügyeivel (plébániák alapítása, szerzetesrendek betelepítése, számukra telek, illetve ház juttatása stb.), s ezekhez kapcsolódva az oktatás megindításával is. Az adminisztráció által pénzben, illetve természetben beszedett állami és földesúri jövedelmek nagy részét a várak, erődök javítására, építésére, meg a katonaság ellátására fordították. E jövedelmekből fedezték még egyéb, nem katonai célú épületek költségeit is, amelyeknek felépítését, javítását az építési hivatal intézte. Rendszeres juttatásokat adott a kamarai adminisztráció a katolikus egyháznak is. Az érsekek, püspökök, plébánosok tizedjövedelmét kiegészítette, a káplánoknak, tanítóknak fizetést vagy természetbeni járandóságot utalt ki. Budán és Pesten a szerzetesrendek úgynevezett deputátumot (kenyérporciót) kaptak a provizori hivatalból. A jövedelmekből fizették az adminisztráció központjában és a vidéki kerületek hivatalaiban foglalkoztatott nagylétszámú személyzetet is. Az összes kiadások fedezése után fennmaradó pénzt a kamarai adminisztráció köteles volt átutalni a bécsi udvari kamarának. Rendkívül jelentős volt az adminisztráció szerepe a neoacquistica városainak életében, új fejlődésében. Négy olyan város szabadult fel az 1680-as években, amely régi időktől fogva nagy kiváltságokat élvező, önkormányzattal rendelkező szabad királyi város volt: Székesfehérvár, Esztergom, Buda és Pest. Most azonban ezeket kamarai városokként kezelték. így Budán és Pesten a hajdan a városok által élvezett kisebb királyi haszonvételek (regálék) zömét, mégpedig a fontosabbakat (a sörfőzés, halászat, téglaégetés, malmok kizárólagos jogából származókat) a kamarai adminisztráció szedte be, csupán néhány kisebbet engedett át nekik. (Például Budán az ital- és húskimérés jogát.) Az adminisztráció indította meg 1688-ban, majd 1694-ben, illetve 1695-ben, s végeztette éveken át a pesti és budai ingatlanok (házak, szőlők, szántók stb.) telekkönyvezését. A tekintélyes összegű telekkönyvi jövedelmeket: a telekadót, a telekátírási, telekbecslési, telekzálogolási díjakat, valamint a szőlőcsőszadót és a szüreti adót az adminisztrációhoz tartozó, Budán létesített telekhivatal szedte be Budáról és Pestről. A városok gazdálkodását, jövedelmei (háziadó stb.) kezelését, hováfordítását is ellenőrizte a kamarai adminisztráció. Budán az első polgármestert és a tanács tagjait, Pesten az első bírót a kamarai adminisztráció nevezte ki. s bár később csak a tisztségekre való jelölés jogát tartotta fenn magának, továbbra is érvényesíteni tudta akaratát a tisztújításokon. Az adminisztrátor előtt tette le az esküt a polgármester, illetve a bíró, ő adta ki a városi tisztségviselők számára a hivatali utasítást. Rendeletekkel szabályozta az igazgatás minden ágát, a városi árvaügyek intézését, a rendészetet, vásárokat, céheket, egészségügyet, élelmiszerárakat, gondoskodott az oktatás megindításáról. Ellenőrizte a városok gazdálkodásáról vezetett 72