Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

országi főkapitányokkal, várkapitányokkal, élelmezési tisztekkel, az alsóbb kamarai szervekkel, meg a megyékkel, városokkal és a kamarához forduló magánszemélyekkel folytatott levelezés fogalmazványai is. különleges figyelmet érdemelnek a szepesi kamarának - főként Holló Zsigmond által készített - jelentései az 1680-as évekből, amelyek részletes és pontos információkat tartalmaznak a végvári katonaság kihágásairól, Thököly seregeiről, ezek hadmozdulatairól, törökök, tatárok dúlásairól, a nemesi felkelésről, a császári seregek sikerei utáni állapotokról, Lubomirski lengyel herceg és katonasága magatartásáról, a kincstári birtokok, valamint Kassa, Késmárk, Lőcse, Kisszébén helyzetéről, a rekatolizálás eseményeiről (templomelvételek, katolikusok beválasztatása a városi tanácsokba), a Thököly híveivel, valamint a császár hűségére térőkkel szembeni eljárásról, a császári seregek ellátásával, ingyenmunkákkal kapcsolatos ügyekről stb. (403. raksz, kötet.) A fogalmazványok 1686-ig és az 1694., 1696., 1701. években pontos időrendben, a többi években havonkénti csoportokban, azokon belül pedig általában a címzett, néhol a tárgy vagy iratfajta nevének betűrendjében vannak elhelyezve. Az 1684—1718. évi iratokhoz időrendi lajstromok és betűk szerint összeállított lajstromok is vannak. A pozsonyi kamarához intézett 1684—1687. évi iratokról mutatóval ellátott másolati könyv is készült. E 245 Minutae neo-regestratae 1568-1731 4,10 fm. 1681-1718 10cs.,4.köt. Felsőmagyarországi kincstári jogok és birtokok ügyében kelt információk fogalmazványai, amelyeket az E 244 Minutae állagból emeltek ki. A szepesi kamara kötelessége volt a koronára várhatóan visszaszálló birtokok figyelemmel kísérése s a magszakadás vagy hűtlenség miatt visszaszállt birtokok lefoglalása, összeírása, hasznosítása saját kezelésbe vétel, pénz fejében történő eladományozás vagy elzálogosítás formájában. A kamarának ez a tevékenysége a 17. század utolsó évtizedében a Wesselényi—Nádasdy összeesküvés bukása (1670), az első bujdosó támadás (1672) és a Thököly féle mozgalom kapcsán szinte megszakítás nélkül folyt. 1670 és 1788 közt másfélmillió holdat foglalt le a kamara a kincstár számára Felsőmagyarországon. A Rákóczi szabadságharc előtt ment végbe a hatalmas Rákóczi és Bercsényi birtokok, majd a Csáky és Vay javak konfískálása. (Az 1711-ben elkobzott birtokok értékét 1,260 000 rajnai forintra becsülték.) A török elleni hadviselés terhei mellett a birtokelkobzások e korszak meghatározó tényei voltak. Az iratok időrendben, évszázadonként újra kezdődő sorszámokkal ellátva fekszenek és lajstromkönyvek, valamint család- és helynévmutató segítségével használhatók. 65